Az igaz, hogy az erdővidéki Bölönt tartják számon e család fészkeként, a háromszéki-septéri Sikók ugyanis a nagybölöni elővet is használták, de a sepsiszentgyörgyi, valamint a jelenlegi bölöni családi ágakat azért nem sikerül összekötni, mert azok szétágazása a települések anyakönyveinek megnyitása előtti időszakára esik. Emiatt külön mutatjuk be olvasóinknak a két Sikó nemzetséget.
Szentgyörgyfalva vártemplomának unitárius lelkésze, Sikó István híveivel együtt reformátussá lett Keserűi Dajka János református püspök intézkedésének engedve – olvashatjuk az egyháztörténetben. István testvérbátyja, szentgyörgyi Sikó Péter (sz. 1585 körül) 1611-ben Báthori Gábortól kapott nemességet Szotyorban. Ugyancsak egy Sikó Péter nevű személy volt a bölöni Sikók nemességszerzője is, a bölöni Sikóknak azonban II. Rákóczi György rótta le ezzel a gesztussal háláját, 1650-ben. Így aztán úgy történt, hogy Sikó Istvántól kezdve a szentgyörgyi Sikó nemzetség máig is a református vallásban él, míg a bölöniek zömében megmaradtak unitáriusnak.
A szentgyörgyi ág leszármazottjai közül Sikó János (1809–1861) negyvennyolcas honvédfőhadnagy volt, fia, László ugyancsak negyvennyolcas utászcsapat-vezető, ennek fia, Sikó Béla (1842–1923) rendőrtiszt, aki tagja volt annak a városi díszküldöttségnek, amely 1893-ban az olaszországi Turinban meglátogatta Kossuth Lajost. A család ezen ágának a nevét a Budapesten élő Sikó Endre és fia viszi tovább, az elhaltak pedig a sepsiszentgyörgyi Vártemplom temetőjében nyugszanak, síremléküket édesanyám, Sikó Irén után e sorok írója – a Sikó-családfa összeállítója – gondozza.
Sikó Béla (családi kép, a szerző tulajdonában)
A pécsi dr. Sikó Ágnes (sz. 1943) nyugalmazott egyetemi adjunktustól a sepsiszentgyörgyi Sikó-ágból való Sikó Miklós (1816–1900) jeles erdélyi portrékészítő festőművész, az 1848–49-es honvéd főhadnagy dédunokájától jutott tulajdonunkba a Beszterce-Naszód megyei Septérre telepedett Sikók családfája. Sikó Ágnes maga is örökölte a festészet talentumát, s a Pécsre telepedett Sikók ma élő tagjai is tudatában vannak annak, hogy ők is bölöni gyökerekkel rendelkeznek.
Sikó Miklós – önarcképvázlat, 1852 (másolat)
Közös családfánk tanúsága szerint a festő Sikó Miklós dédapja, Sikó András Homoródoklándra telepedett. Az ő édesapja Sikó István marosvásárhelyi ügyvéd volt, nagyapja pedig Sikó István (1784–1850) királyi táblai ülnök, a festő Sikó Miklós édesapja. Ő volt az, aki Septérre telepedett, ahol családi kúriát épített, itt töltötte életének egy-egy időszakát maga a festő is.
Adatgyűjtés közben kiderült, hogy a festő testvéröccse, Sikó Lajos főszolgabíró Kelemen Levente jelenlegi homoródoklándi unitárius lelkész dédapja volt, s mint ilyen, ő is Sikó-emlékőrző.
Sikó Zsombor (családi kép)
A festő egyik ismert portréján szereplő Sikó Róza férje pedig nem más volt, mint éppen Sebesi Jób, aki Benedek Elek mesegyűjtő munkatársa volt. Nos, a septéri ágban is van több fiatal, akik viszik tovább a Sikó nevet. Említett Sikó Ágnes szívességének köszönhetően mellékeljük a hatéves Sikó Zsombor arcképét, aki a festőművész szépunokája.
.jpg)
