Nemzedékről nemzedékre 29.A háromszéki Rákosiakról

2019. szeptember 13., péntek, Élő múlt

Nem hittük volna, hogy a feltételezetten csernátoni gyökerű Rákosi (sy, ssy) család ennyire szétágazó. Mi a nevében is élő felsőcsernátoni ágat választottuk rejtvényünkben, amely már a XVI. század végén is népes família volt, 1589-ben Báthory Zsigmondtól, majd pedig 1655-ben Rákóczy György fejedelemtől lófő székely nemességet kapott hűségéért, amelyről a ploieşti-i táborban tettek tanúbizonyságot.

  • Rákossy Árpád mellszobra Felsőcsernátonban. A szerző felvételei
    Rákossy Árpád mellszobra Felsőcsernátonban. A szerző felvételei

Külön ága volt az alsócsernátoni, amelynek tagjai jelen voltak az 1614-es lustrán. Módos família volt az aldobolyi Rákosy-ág, amely már a Bethlen Gábor-féle összeírásban lófőként szerepel, s férfi tagjai sepsiszéki lányokkal házasodtak. Az Illyefalván lakó Rákosy György Csernátonban kúriával bírt, Ikafalván és Futásfalván Báthory Gábortól jobbágytelkeket nyert, és 1630-ban – Pálmay szerint – családja Brandenburgi Katalintól nemeslevelet kapott.

A felsőcsernátoni ágból származott dr. Rákossy Árpád (1902–1972) jogász, ügyvéd, a magyarországi koncepciós perek székelyföldi áldozata. Édesapja Rákossy Sándor volt, anyja ay ikafalvi eredetű Mátis Amália. Középiskoláit Kézdivásárhelyen kezdte, de Trianon miatt tanulmányait Budapesten, majd Szegeden végezte, 1929-ben Dévaványán ügyvédként működött, ahol Benkő Lili kézdivásárhelyi születésű feleségének 74 hold földjének árából birtokot vásároltak. 1940–1945 között Sepsiszentgyörgyön szolgabíróként dolgozott, majd két gyerekükkel Kecskemétre távoztak, ahol a megyei bíróság tanácsvezető bírója lett. Munkás érzelmű jogászként, mert az igazak oldalára állt, 1951-ben koholt vádak alapján többévi börtönre ítélték, s mert az 1956-os forradalomban és szabadságharcban ismét csak lelkiismeretére hallgatott, másodszor is elítélték, s a Kádár-korszak kétszeres elítéltjeként szabadult. Családja tönkrement, koldusszinten tengette életét. Hamvait végakarata szerint az egykori szülőházához közeli felsőcsernátoni régi temetőben helyezték el – olvashatjuk életrajzában, amelyet Fetés András adatai alapján néhai Sylvester Lajos állított össze. Szülőfaluja, Csernáton község 2007-ben állított méltó portrészobros emléket a felsőcsernátoni Bod Péter Általános Iskola előterében (Vetró András szobrászművész alkotása). Hősök voltak, akik a barikádon fegyverrel harcoltak, de hősök azok is, akik azzal álltak ki a diktatúra ellen, hogy hűek maradtak hivatásukhoz, amelyre felesküdtek – olvasták a szoboravatón Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnökének üzenetét.

 

Rákossy Károly ny. lelkipásztor

 

Ebből a családból való volt 1882-ben Rákosi András felsőcsernátoni bíró. A felsőcsernátoni családi ág egyik képviselője Rákossy Károly nyugalmazott maksai református lelkipásztor, akinek lelkészi tevékenysége mellett kiemelkedő és örök hagyatéka a maksai református templom régi (1766) kazettás mennyezetének újrakészíttetése a régi motívumok alapján (2001).

 

A legifjabb Rákossyak (családi kép)

 

A családot fia, Rákossy Zoltán magyarpéterlakai református lelkipásztor és három gyermeke, Dávid, Máté és Ráhel Janka képviseli.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 148
szavazógép
2019-09-06: Élő múlt - Kisgyörgy Zoltán:

A sepsiszéki Sikó nemzetség (Nemzedékről nemzedékre 28.)

Az igaz, hogy az erdővidéki Bölönt tartják számon e család fészkeként, a háromszéki-septéri Sikók ugyanis a nagybölöni elővet is használták, de a sepsiszentgyörgyi, valamint a jelenlegi bölöni családi ágakat azért nem sikerül összekötni, mert azok szétágazása a települések anyakönyveinek megnyitása előtti időszakára esik. Emiatt külön mutatjuk be olvasóinknak a két Sikó nemzetséget.
2019-09-20: Élő múlt - Kisgyörgy Zoltán:

A nagy vándor zágoni felmenői (Nemzedékről nemzedékre 30.)

Egyre több visszajelzés érkezik rejtvénysorozatunk kapcsán. Van több olyan leányági leszármazott, aki nem viseli direkt, azaz közvetlenül a család nevét, s nem került be a rövid családtörténetbe, de olyan is akad, aki már rég felkutatta őseit, de eddig nem jelentkezett eredményeivel a nyilvánosság előtt.