Egyre több visszajelzés érkezik rejtvénysorozatunk kapcsán. Van több olyan leányági leszármazott, aki nem viseli direkt, azaz közvetlenül a család nevét, s nem került be a rövid családtörténetbe, de olyan is akad, aki már rég felkutatta őseit, de eddig nem jelentkezett eredményeivel a nyilvánosság előtt.
Utóbbiak közé tartozik a zágoni eredetű sepsiszentgyörgyi Dima Gábor (szül. 1945), a zágoni Csoma család kutatója. Csoma Keresztestől kezdve mint Csoma-leszármazott, édesanyjától, Csoma Rozáliától (1917–2005) nagyapján, Csoma Ferencen (1870–1945) át visszavezette a Kőrösi Csoma Sándor előtti zágoni Csomák eredetfáját 1585-ig (Kézirat: Kőrösi Csoma Sándor felmenőinek zágoni eredete, 2015). Ebből az ágból kiemelte két elődjét: lófő zágoni Csoma Józsefet, aki 1754–1839 közötti zágoni huszár volt, majd szabadkatona-bíró és református főmegyebíró, valamint nagyapját, Csoma Ferencet, volt fiumei és sósmezői fináncot, bodzavámi határerdő őrt.
A lófő Csomák őslakosok voltak Zágonban, de leányágra jutottak, s nehéz lenne összekötni a többi Csoma családdal. Sikerült azonban kimutatni, hogy ez az ág képviseli a kőrösi Csomák felmenőit. „Azért kell ezt kihangsúlyoznom – részletezte adatközlőnk –, mert a kőrösi Csoma-ág (Csoma Balázs 1664-ben ment át Kőrösre) 1683-tól lófóként (primipilus) szerepel a lustrákon, ahogy azt Szilágyi László genealógus már 1943-ban közölte a Magyar Családtörténeti Szemlében. A legújabb Zágon-monográfiában (2018) azonban a zágoni Csoma és Kis családokat kizárólag jobbágyként jelölték meg. Én mint egyenes ági leszármazott pedig örököse vagyok a zágoni Csoma család eredeti családi okirat-gyűjteményének, s így minden állításomat hivatalos okiratokkal támasztom alá (A zágoni primipilus Csoma család levelesládájának iratai 1750–1865-ig – 2019 – című bekötött kéziratkötetben). Ezt az egyenes ági kapcsolatot össze is állítottam tizenegy nemezedéken keresztül.
Az eddig ismert adatok alapján okkal feltételezhetem azt is, hogy a gelencei Csomák szintén zágoni gyökerűek. Gelencei Csoma Miklós hadi érdemeiért 1576-ban és 1577-ben kapta a Csomák címerét, amelynek eredetije a gelencei felszegi római katolikus templom 1766-ban készült karzatelőkéjén látható. A zágoni lófő Csoma-ág legfiatalabbja a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum idei végzettje – aki időközben fel is vette a Csoma nevet –, Dima-Csoma Endre. Ő volt, aki újratervezte a gelencei templomi festett kazettán megmaradt régi Csoma-címert Bogáts Dénes és Szilágyi Lászó címerleírók adatai alapján (koronás, szárnyas kígyó, kitátott szájában gyermekfejet tart), tudomásul véve dr. Szekeres Attila sepsiszentgyörgyi heraldikus, dr. Nagy Lajos genealógus és Boér Hunor muzeológus észrevételeit is.”
Adatközlőnk elmondta, hogy az észak-magyarországi Encsen is élt-alkotott egy Csoma József (1848–1917) heraldikus-genealógus, az MTA tagja. Családja háromszéki gyökerű volt, és Észak-Magyarországon még él.
.jpg)
