Ha a szórványt elveszítjük, utána következik a tömbmagyarság – fogalmazott Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kedden azon a sepsiszentgyörgyi konferencián, amelyen Magyarország, Székelyföld és a romániai magyar szórványvidékek közötti együttműködés szorosabbá tételének szükségességét hangsúlyozták. A találkozón háromszéki helyi önkormányzatok, intézmények, anyaországi testvér- és partnermegyék, erdélyi szórványközösségek képviselői vettek részt, akiket a felszólalók abban erősítettek meg: a különböző forrásokból érkező támogatások célja segíteni a szülőföldön boldogulást.
Felvezetőjében Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta, a háromszéki önkormányzat a tíz éve elindított szórványprogramja révén kifejezi: Székelyföld a romániai magyar szórvány belső anyaországa kíván lenni, és a célirányos programok révén ezt meg is valósítja, a további felszólalók előadása után pedig arra kérte a magyarországi és a hazai tömbmagyar közösségeket, forduljanak a szórvány felé.
Az elmúlt években lebonyolított, külhoni magyarokat célzó támogatási rendszert bemutató és az idei, nemzeti összetartozás évének nyilvánított esztendő kiemelt terveit ismertető tájékoztatójában Potápi Árpád János kiemelte, a magyar kormány határon kívüli támogatása az élet majd minden területét átfogja, érinti a kultúrát, az oktatást, az intézményrendszert, a sportéletet, az ifjúsági programokat, az önkormányzatokat, a családpolitikát. Utóbbiról azt mondta, a gyermekvállalás és a család támogatása nélkül értelmetlen minden egyéb támogatás. A magyar kormány célkitűzése, hogy 2030-ig megállítsa a népességfogyást, mert csak ezáltal lehetséges a biztos jövő – szögezte le. Potápi hangsúlyozta, meg kell őrizni és megerősíteni a közösen felépített magyar intézményhálózatot, és bővíteni kell azt, de a politikai intézményrendszer is fontos tényező az együttműködésben és a jövőépítésben.
A nemzetpolitikai államtitkár beszélt a magyar kormánytámogatás útján megvalósított létesítményekről, a meglévők felújításáról, a babacsomagprojektről, az államtitkárság és a külügyminisztérium gazdaságfejlesztő programjáról. Utóbbi által Erdélyben eddig majdnem hatezer pályázat részesült támogatásban összesen 47 milliárd forint értékben, ami további fejlesztéseket indukált a térségben – mondotta.
A szórvány az a közösség, amely saját erőforrásait felhasználva nem tudja megőrizni identitását – fogalmazta meg a szórvány fogalmát Benedek Zakariás RMDSZ-es szórványügyi parlamenti képviselő. Elmondta, Székelyföld odafigyelése a szórványra megerősíti őket identitásuk megőrzésében, de további együttműködésre számítanak más térségek részéről is. A szórványban a lét a tét – mondotta, és kérte a jelenlévőket, használják ki azt a tapasztalati tudást, potenciált, amellyel ők rendelkeznek.
A hagyományos év eleji háromszéki polgármester-találkozót helyettesítő bővített rendezvénnyel a meglévő magyar–magyar kapcsolatokat kívánták háromszögesíteni, megerősíteni az együttműködést Magyarország, az erdélyi tömbmagyarság és a romániai magyar szórványközösségek között – hangsúlyozta Tamás Sándor. Erre erősített rá Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, aki arra biztatott, akik még nem kérték az egyszerűsített eljárás során a magyar állampolgárságot, tegyék meg, Magyarország külképviselete megad ehhez minden információt és támogatást.
A keddi konferencia címét Potápi Árpád János adta: Összetartozás és erős közösségek – nemzetpolitika, 2020. A cím és az elhangzottak arra utalnak, a nemzeti összetartozás évét három pillérre építik: anyaország, külhoni magyarság és szórvány (beleértve a nyugati diaszpórát is). Campaneri-Talabér Márta, Petrozsény magyarországi testvérvárosának, Várpalotának a polgármestere videóüzenetében azt közvetítette a találkozó résztvevőinek: amit a tömbmagyarság adhat a szórványnak, az nemcsak anyagilag jelent támaszt, hanem lelkileg is, ez pedig olykor a megmaradásuk záloga.
Mintegy a keddi konferencia folytatásaként szerdán Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ képviselői, valamint Fehér, Hunyad, Szeben, Brassó, Máramaros és Beszterce-Naszód megye küldöttei kiértékelték a 2019-es együttműködést és előrevetítették az idei programokat. Az Árkoson tartott találkozón Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke elmondta: a tíz éve kezdődött partnerkapcsolatok kulturális csereprogramokban nyilvánulnak meg, tánccsoportok, nyugdíjasklubok, kórusok, színjátszó csoportok működnek együtt. Imreh István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ vezetője hangsúlyozta, a szórvánnyal való együttműködés célja a rendezvényeken túl egymás kultúrájának bemutatása, az egymástól való tanulás, a másik értékeinek megismerése. A szórványprogram felelősei ismertették, hogy az elmúlt tíz év alatt száznegyvenkét kulturális műsort, tizenegy szakmai konferenciát, hatvan ifjúsági rendezvényt szerveztek közösen, idéntől pedig a korábbinál is nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni az ifjúság megszólítására, amit Oltean Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet Elnöke is megerősített, jelezvén, hogy a különböző megyékben működő ifjúsági szervezetek is készek részt venni az együttműködésben.
Az idei tervek között szerepel a tízéves szórványkapcsolat megünneplése, erre Hunyad megye vállalkozott, és máris körvonalazódott, hogy melyik megye mivel járulna hozzá az évfordulós programok sikeréhez.
