Háromszékiekül teljesen nem feledkeztünk meg Barátosi Balogh Benedekről (1870–1945), de régi adósságunk már, hogy tábla emlékeztessen rá abban a községben, melynek nevét előneveként használta.
Az akkoron Lécfalván élő Balogh Zsigmond (1829) földbirtokos fiaként született 1870. április 4-én. Iskolai tanulmányai miatt hamar kikerült a szülői háztól, Magyarországra távozott. Kelet-kutató (mandzsu-tunguz) volt, 1899-től fővárosi tanító, polgári iskolai tanár-igazgató. Távol-keleti útjai során az Amur folyó mentén élő népek körében nyelvi és néprajzi anyagot gyűjtött. A háborús viszontagságok miatt tárgyi gyűjteményének csak egy része maradhatott meg a budapesti Magyar Néprajzi Múzeumban, ahol kéziratos feljegyzéseit is őrzik.
Az első világháború utáni időkben a turanizmus magyar őstörténeti elmélet képviselője volt, Kőrösi Csoma Sándor lelkületű székely. Távol-Keleten tett kutatásait, úti élményeit 18 kötetben jelentette meg Turáni könyvek sorozatcímmel. 1945. február 3-án hunyt el Budapesten.
A Kelet-kutató Barátosi Balogh Benedek (W)
A halálát követő fél évszázad semmiképp sem lehetett alkalmas eredetkutató munkásságának korszerű tudományos értékelésére. A véletlen hozta úgy azonban, hogy egy mifelénk túrázó, magyarországi fiatalokból álló csoportnak beszéltünk Benci bácsiról, akik elhatározták, hogy emléktáblát adományoznak Barátosnak. Ezzel 2020-ban, halálának 75. évfordulója alkalmával megjelölhetik a barátosi Balogh-kúriát, melyet néhai Balogh Sándor és testvére, Lajos a református egyházközségnek adományozott, mely az épületet felújíttatta.
A család nemesi címerét szolgálataiért lófő Balogh Demeter kapta 1623-ban Bethlen Gábor fejedelemtől. A Balogh família már az 1582. évi regestrumban jelen van, 1602-ben lustrál, az 1635-béli összeírásban is szerepel. Balogh István (1825–1882) negyvennyolcas szabadságharcost a külön álló barátosi Balogh-temetőben temették el, barátosi Balogh Lajos neve pedig a község első világháborús hősi emlékművén olvasható.
Balogh Benedek apai felmenőit az anyakönyvi bejegyzések megnyitásáig követni lehet. Édesapja, Balogh Zsigmond Barátoson született, nagyszülei Balogh Lajos és Kovács Teréz voltak, dédszülei „nemes Balogh Ferenc (kb. 1763) és neje, Nagyborosnyói Bartha Katalin”. Itt is volt egy „Balogh János (1827–1873) ’48-as honvéd – írja levelében Balogh Barátossy Gábor. Bem 11. zászlóaljához tartozott, Nagyercsén van eltemetve, ahol a dédapja, Balogh Sámuel református lelkész volt. Ez a Balogh Sámuel volt valószínű Benci bácsi dédapjának, Balogh Ferencnek a bátyja”. A Balogh család a XVIII–XIX. században népesebb volt, miként azt néhai Kelemen József történész-tanár falumonográfiája és a református egyházközség jelenlegi lelkipásztora, Bóné Barna is igazolja. A lelkipásztor szerint jelenleg egyetlen Balogh nevű sem él már Barátoson.
A budapesti Balogh Barátossy-nemzedék (balról): Róza 5, Hajnal 9, Álmos 10, Őrs 10, Szabolcs 12, Bulcsú 12, Botond 14 éves (Családi kép, fotó: Ifj. Balogh Barátossy Gábor).
Miként azt a rokon Forró Margit egykori barátosi tanítónőtől 1982-ben lejegyeztük, a Baloghok kirajzottak a magyar fővárosba, ahol népes családokat alapítottak. Jelenleg a Budapesten élő Balogh Barátossy Jenő (1926) rubindiplomás nyugalmazott gépészmérnök és fia, Balogh Barátossy Gábor (1946) ny. erdőmérnök gyermekei-unokái a barátosi Balogh család oldalági leszármazottjai, családi címerüket ma is használják. Balogh Barátossy Gábor két fia – György (45 é.) és Gábor (42 é.) két népes családjának növekedő gyerekseregét tekintjük a barátosi Balogh família leszármazottjainak.
