Már háromezer évvel ezelőtt ― Dávid és Salamon király korában ― is foglalkoztak méhészettel Izraelben. A Jeruzsálemi Héber Egyetem régészei az ország északi részében, a tel-rehovi térségben folytatott ásatások során fedezték fel az eddig ismert legrégebbi, ember által létesített méhészet maradványait.
Sem a Közel-Keleten, sem a régió közelében nem bukkantak eddig a méhészkedés régészeti emlékeire ― számolt be a hároméves feltárás eredményeiről Amihai Mazar, az egyetem archeológusprofesszora kollégáival az Antiquity folyóirat szeptemberi számában ― olvasható az Archaeologica hírportálon. ,,Az ipari méztermelés nyomainak felfedezése teljesen átalakítja ismereteinket a térség gazdaságáról" ― hangsúlyozták a tudósok. A kutatók közül sokan úgy vélik, hogy az ókori izraeliek fügéből és datolyából készítették a mézet. A Bibliában sehol sem említik a méhészkedést mint a méz előállításának módját ― mutatott rá Amihai Mazar. A méhészkedés legkorábbi ismert ábrázolása egy 4500 éves egyiptomi templomi reliefen látható. A szentély falán az egykori művész férfiakat ábrázolt, amint lépes mézet gyűjtenek henger alakú tartályokból. A kaptárok óegyiptomi ábrázolása megegyezik azokkal a méhkasokkal, amelyekre Tel-Rehovban bukkantak. ,,Ilyen kaptárokat használnak egyébként mind a mai napig a Földközi-tenger és a Közel-Kelet hagyományos méztermelői" ― jegyezte meg a leletekkel kapcsolatban Gene Kritsky, a cincinnatti College of Mount St. Joseph entomológusa. Meggyőződése szerint a tel-rehovi lelet azért oly jelentős, mert egy teljes méhészetre bukkantak, ahol minden munkafolyamat végigkövethető.
Az izraeli régészek huszonöt henger alakú kaptárt fedeztek fel: a méhészet az egykori város központjában működött, s magas téglafal vette körül. A 80 centiméter hosszú és 40 centiméter széles agyagkaptárok három sorban helyezkedtek el. A legjobb állapotban fennmaradt kaptár alján egy aprócska nyílás látható, amelyen a méhek közlekedtek, levehető tetejét pedig fogantyúval látták el.