A pöfeteggomba nálunk, magyaroknál eléggé általánosan ismert orvoslásra, gyógyításra alkalmas gombaként. Hasonlóképp a románoknál, szlávoknál is.
Porát szerte Erdélyben, Moldvában, Kárpátalján és az Őrségben vérzéselállítóként használják. Kárpátaljai népi neve (vakítógomba) arra figyelmeztet, hogy árthat is, amennyiben a por a szembe kerül. Székelyföldről csupán Gyergyóból került elő hasonló neve a pöfetegnek (vakító), ez azonban nem általánosan használatos még ott sem.
Udvarhelyszéken a peheteget, lófingot hasmenés ellen is használták. Vízbe áztatott porát itatták.
Gyimesben úgy tartják, jó torokfájásra, s mikor a mandulája összedagad az embernek, akkor is.
Kárpátalján gyomor- és epebántalmak esetében tartják hatásosnak.
Állatnak is adják Gyergyóban gyomormenés ellen. A Langermannia gigantea, a banyaposz pora marhának orvosság a dunántúli Cserszegtomajon is.
Régen a pöfeteggombákat fungus chirurgorum néven vérzés csillapítására használták, főleg állatoknál. Hogy igénybe vették a közelmúltban s napjainkban is, tanúsítja ezt például bihari és háromszéki adat: Sarkadkeresztúron, ha a tarló megszúrja a lábat, pöfeteggel kössük be. Háromszéken, aki vérbe esik, lóposzogót (gonika faj) pálinkába tesznek s azt megitassák.
Vasas Samu írja, hogy Kalotaszegen használják a lúfingot égés, forrázás, illetve kelés okozta (nyílt, nem vérző) seb gyógyítására. A gomba belső, húsos részét borítják a sérülésre. Csíkban előfordul, hogy pálinkával leöntve. Péntek János és Szabó Attila pedig azt tudatja, hogy ugyanazon vidéken külső vérzésre tettek pöfeteget. A Mezőségen porát tették a vágásra.
Másféle népi felhasználás:
A szél irányának megállapítása is szokás elszáradt pöfeteggel. Mi, vadászok, gyakran a pöfeteg porából állapítjuk meg a szél irányát. (Sepsiszentgyörgy, M. M.)
Méhek füstölésére is használtak pöfeteget. Erre tanúság például, hogy Tokaj-Hegyalján méhszédítőnek is nevezték.
A részben régóta ismert, de étkezésre inkább csak újabban használt pöfeteget úgy is nyilvántartják, mint más kedveltebb gomba termésének előrejelzőjét. Az Őrségben előfordul a pöfetegnek a vargányákkal való összekapcsolása: Mikó megjelenik az udvaron a lúposz, lehet menni vargányát szedni (Szalafő).
A pöfeteg népszerűségét a magyaroknál leginkább az mutatja, hogy szólásmondásainkba rá utaló is bekerült: olyan, mint a pöfeteg a jól megkelt és szépen kisült kenyér, tészta.
Zsigmond Győző