Egy afroamerikai bűnöző a letartóztatáskor alkalmazott rendőri fogás következtében meghalt Amerikában. A rendőrt gyilkossággal vádolták meg és el fogják ítélni. Az ilyenkor már ismert spontán, rombolással, gyújtogatással, kirakatok kifosztásával járó tömeges tüntetés a feltételezett, feketék elleni gyűlöletből fakadó rendőri eljárás elítélését az egész országra kiterjesztette.
A tüntetések átterjedtek Európára is, és minden faji megkülönböztetés elleni lázadássá nőttek. És nem szűntek meg a felháborodást kifejező, már-már polgárháborús hangulatú megmozdulások. Az eddigi hasonló tüntetéseket meghaladó szoborrombolásban fejeződött ki az egykori rabszolgák utódainak gyűlölete a fehér felsőbbrendűség látszatát rejtő társadalom ellen. A rasszizmus ellen indult, majd minden megkülönböztetés ellen támadt fehér és fekete, idős és fiatal.
Mi a rasszizmus lényege? Korunk embere az egyetlen faj, amely minden más élőlénytől megkülönböztetve gondolkodó és alkotó értelmi képességekkel rendelkezik és – beszélő faj lévén – alkalmas a bonyolult társadalmi együttélésre. A rassz egy fajnak a lényegét nem érintő változata, amely ugyan felismerhetően „más”, ám ez a másság, amely földrajzi és öröklési változás, nem befolyásolja a faj lényeges ismérveit. A rassz elnevezés François Bernier francia tudóstól származik, aki 1684-ben rendszerezte elsőként az emberi rasszokat. Az emberrel az embertan (antropológia) foglalkozik, és részletesen ismerteti az emberi rasszokat. Erről érdemes majd többet írni, most csak felvillantunk néhány rasszjelleget. Örökletesen eltérő lehet az emberi rasszoknál a bőr pigmentációja, a szem szivárványhártyájának színe, a haj és a szőrzet, a test magassága, tömege (súlya), a fej és az arc rasszjegyei, az antropometriai pontok milliméterben mért távolsága adja az indexet (jelzőket). A rasszizmus olyan felfogás, amely tudománytalan és félrevezető. Bizonyos emberi közösségek háttérbe szorítását célozzák politikai meggondolásból.
Mint minden eszme az emberiség történetében, amely lázadáshoz, forradalomhoz, háborúhoz vezetett, napjaink rasszizmusa is a képtelen túlzásokat teremtette meg.
Az Európát immár öt éve elárasztó ázsiai és afrikai menekültek saját hitüket és társadalmi berendezkedésüket hozzák magukkal, amely idegen a keresztény európainak. Az európai nagy nemzetek a megalázkodásig barátsággal fogadják a migránsokat, és akár a kereszténység szimbólumait is eltüntetik az egyenlőség és a másság tiszteletének jegyében. Ha már ott tartunk, hogy minden fekete a bűnös, rasszista fehér ember áldozata, azt is megéljük, hogy a sakk fehér – fekete csapata eme megkülönböztetés apropójára született és elfogadhatatlan. Ma már ott tartunk, hogy az élővilág fajait rendszerező Carl Linné svédországi szobrai is bántják egy afrikai eredetű aktivista, Lovette Jallow szemét, és eltüntetésüket javasolja, mivel a fajok földrajzi előfordulásának leírása bűnös megkülönböztetés.
Ahogy sokszor elhangzik: nagy az Isten állatkertje.
