A meghatározás szerint a mozaik olyan művészeti technika, amelyben kicsi színes üveg- vagy kavicsdarabokból állítják össze a mintázatot. Mai történelmi helyzetünk érzékeltetésére próbálom most ezt a régi mezopotámiai technikát alkalmazni.
Schmidt Mária minap az amerikai modell bukásáról beszélt, Amerika alatt nemcsak a kontinens északi részét, hanem az egész nyugati kultúrát értve. A közismert „most múlik pontosan” slágerbetéttel jelölik eszmei mondanivalójának lényegét, s bizony nagyon találó ez a megjelölés. Míg mi, akik meg-, át- és túléltük a kommunizmust, addig a Nyugat „megfizet azért, mert nem akart tanulni a kommunizmus tapasztalatából”.
Híres, három évvel ezelőtti tusványosi világpolitikai helyzetelemzésében Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy „míg a rendszerváltoztatás után készek voltunk arra, hogy teljes hasonulással igazodjunk a Nyugathoz, addig mára a saját utunkat akarjuk járni”. Ezért érezte és tartotta anno Trump saját megválasztásánál és a brexitnél is fontosabbnak a V4-ek megerősödését, és mondta el első, nagy ívű beszédét Varsóban: „A Nyugatért folyó harcunk nem a harcmezőn kezdődik, hanem az elménkben, az akaratunkkal és a lelkünkkel. Szabadságunk, civilizációnk és fennmaradásunk a történelem és az emlékezet kötelékein múlik.”
Schmidt Mária emlékeztet arra is: Orbán már akkor egyértelművé tette, hogy „27 évvel ezelőtt itt, Közép-Európában abban hittünk, hogy Európa a jövőnk. Most azt érezzük, hogy mi vagyunk Európa jövője.” És ez múltunk megőrzésére kötelez bennünket. „Ne akarja tehát a Nyugat átnyomni hozzánk megosztó, megfosztó ötleteit. Hagyjanak minket békében, hogy mi is békében hagyjuk őket! Nekünk nincs szükségünk genderelméletre, transzozásra! A mi nyelvünk több mint ezer éve gendersemleges! Nem vesszük át tőlük a faji szemléletet, mert ahhoz nekünk semmi közünk. Amerika és Nyugat-Európa dolgozza fel a saját múltját, ha tudja, ahogy tudja, de ne akarja ránk tolni a saját problémahalmazát, mert pont semmi közünk hozzá. A mi múltunkkal majd mi foglalkozunk, a magunk módján! Arrogáns felsőbbrendűségüknek nem maradt semmi alapja. Nem akarunk olyanok lenni, mint ők, sőt, mindent megteszünk az ellenkezője érdekében! Mi a saját utunkat járjuk!”
Igen. A saját utunkat, saját értékeinkre vigyázva. A tudományban épp most hozott áttörést az Árpád-házi királyok genetikai azonosítására irányuló nemzetközi kutatás, melynek eredményei érintik az egész magyar művelődést. „Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy az Árpád-ház férfi őseinek csak a férfiakban öröklődő génszakasza 4500 évvel ezelőtt, az ókori Baktria területén alakult ki. A kereszténység felvételével a dinasztia küldetése szakrális szintre emelkedett, kiteljesedett” – nyilatkozta Kásler Miklós, aki szerint „ideje lenne nálunk is a politikai érzelmeket eltemetni és helyettük a tények felé fordulni”.
A napokban Müller Cecília nyilatkozott az Új Embernek. Az újság úgy mutatta be, mint aki a nyakában viselt kereszttel vallja meg hitét, és a KÉSZ Szent Adalbert-díjának kitüntetettje. Az interjúból meg kiderül, hogy ő olyan, mint amilyenek mi is szeretnénk lenni. És azt szeretnénk, hogy nagyon sok magyar is ilyen legyen: hitében szilárd, magyarságában tántoríthatatlan, örök határőrként éber, emberként szelíd, szerető, de kőkeményen elkötelezett minden iránt, ami keresztény magyar érték.