Végre: a kilencvenes évek elején ötletet, véleményt, kérdést, választ várt egy budapesti székhelyű kulcsintézmény. A felvételen Csoóri Sándor mutogat a sepsiszentgyörgyi közönség felé 1994. február másodikán, aki Sára Sándor és néhány munkatársa társaságában járt nálunk elképzeléseiket ismertetni, véleményt kutatni, hogy bármit, csak közömbösséget ne tapasztaljanak a Duna TV alakulása kapcsán, mely tizenötmillió magyar szellemi hazája szeretne lenni, felelevenítve az otthoni, a szomszédos országokkal folytatott tárgyalások akadozását is.
Az e nap emlékét felidéző képeket a nemrégiben megjelent, Pintér Judit szerkesztette Sára Sándor-emlékalbum, a Magyar Művészeti Akadémia négyszáz oldalas kiadványa kerestette elő, mely emlékeztet a városunkban tett látogatásra is, néhány képet is közölve rólunk. A rendezőt, operatőrt, fotóst bemutató fejezetek mellett kétszáz fénykép eleveníti fel személyiségét, művészetét. Tanulmányában Kincses Károly fotótörténész úgy elemzi felvételeit, mint amelyek nem csak a filmes munka kiegészítői, de a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotásai. Olyan szociofotókat, életképeket láthatunk, melyek többsége sem kiállításokon, sem kiadványokban nem jelentek meg eddig.
Visszatérve a februári találkozó filmkockáihoz: a közel ezer érdeklődőtől zsúfolt kultúrházi nagyteremben mindjárt Erőss Péter alakja tűnik fel, minden erejét beleadva szavakba, gesztusokba, egészen a színpad pereméig közeledik, magyarázza, hogy egy kihalóban lévő közösséggel, a moldvai csángósággal is törődjenek többet. Fábián Ernő a nyelvművelő adások fontosságát emeli ki, de rögtön megszólal a féltő pedagógus is, javasolva, hogy nézzünk utána, mivel is foglalkoznak tömegesen Magyarországra távozó fiataljaink, Nemes Levente a kiváló erdélyi versmondókra hívja fel a figyelmet. Egyházi képviselő int erkölcsi eltévelyedéseink fékezésére, hogy erotikát csak mértékkel fogyasszunk, és amellett a trágárság se ömöljön felénk válogatás nélkül. A válasz azonnal a közönség köréből érkezik, hogy mihelyt valakit zavar valami, a készülék át- vagy kikapcsolható. De elhangzott létező európai és egykori magyar, szász, valamint jelenkori működő európai autonómiák bemutatásának igénye is.
S hogy még élesebb közelképben maradjunk: volt még a sepsiszentgyörgyi helyi tévénk, ha időnk engedte, azon is csünghettünk egy ideig, melynek munkatársai hellyel-közzel Duna-tudósítók és riporterek is lettek. Egyre gyakrabban láttuk viszont önmagunkat. S hogy a legeldugottabb falvakba is eljusson a jel, dr. Nagy Lajos nemes gesztussal aznap parabola-antennát adományozott Szacsvának…
Technikai, pénzügyi, adománykérdések is felmerültek, Sára Sándor úgy válaszolt, ha minden kérést megfogadnának, akár Duna2, Duna3-at is megkockáztatna, csakhogy mindez egyelőre a felsoroltak függvénye.
A Háromszék pedig még hetek múlva is visszatér a találkozó részleteire, elmaradt igények közlésével, kommentárokkal, s évekig még naponta vitatták, elemezték környékünkön, mit láttak, mit látnának szívesen a Dunán – amit ma sem kérdő, sem kijelentő formában, sem utcákon, sem tereken nem hallani.
