Mária-kultusz a magyar művelődéstörténetben

2020. augusztus 20., csütörtök, Család

Mária mennybevitelének dogmája
A Szeplőtelen Fogantatás teológiai következménye: ha Mária mentes volt az eredeti bűntől, akkor mentes kell legyen annak következményétől is, tehát teste nem maradhat az enyészetnek, és Krisztus akarata szerint teljes testi szépségében kerül az örökkévalóságba.

A dogma szimbolikus jelentése: az egyház középkori, testet megvető aszkétikus szemléletével szemben a test és az anyag felmagasztalását célozza.

Noha régi kultusza van (már az 5. században ünneplik), az egyház későn fogadta el: XII. Pius 1951-ben emelte dogma rangjára. (November 1-jén hirdették ki, nem Mária-ünnepen, ezzel is jelezve, hogy Mária helye a szentek között van.) Már Szent István is megülte, Nagyboldogasszony (aug. 15.) oltalmába ajánlotta magát és országát (Mária Patrona Hungariae).

Népi kultusza: a középkor Mária halálát, a barokk Mária mennybevitelét ábrázolta szívesebben. A népi kultuszra hatottak a vallásos népkönyvek, ponyvák (pl. Makula nélkül való tükör). Szokások: virágszentelés Nagyboldogasszony napján (népiesen: „virágáldás”). Az ekkor szentelt virágot a halottak koporsójába tették, tisztító célzattal füstöltek a szentelt virággal (pl. halottas házaknál). A Nagyboldogasszony (aug. 15.) és Kisboldogasszony (szept. 8.) közötti időszakot szerencsés gazdasági időszaknak, foganatos időnek tartották („két Boldogasszony köze”, „két Asszony köze”, „Nagyboldogasszony nyolcada” stb.) Szimbolikus jelentőségű, hogy Szent István ünnepe (aug. 20.) is beleesik.

 

Mária a kegyelmek közvetítője

Tartalma: Mária a bűnösök szószólója, a hozzá fordulók érdekében fiánál közbenjár. A Mária-kultusz Európa népeinél erősen alanyi, közvetlen viszonyt fejez ki. Például Mária megnevezései: Madonna, Notre Dame, Our Lady, Boldogasszony Anyánk stb. A Patrona Hungariae képzet ebből a dogmából eredeztethető. Mária menedék, védelem. (...) „A te oltalmad alá menekülünk” – ez az egyik legősibb Mária-ima.

A népi Mária-képet ez a dogma határozza meg alapvetően: az advocata funkcióból következően Mária az elesettek, szegények pártfogója. A legtisztább lény esedezik értünk. („Szent Fiad, a mi Urunk anyjának közbenjárására nyerjünk üdvösséget!”) De közvetlenül is lehet Máriához fordulni és segítségét kérni (pl. Ave Maria, Mária-antifónák stb.) A Földi Anya – Égi Anya képek egymásba mosódnak: úgy helyezik a maguk környezetébe (pl. az Örök anya: szorgos háziasszony, mos, varr, főz, várandós stb.), hogy égi lényegétől nem fosztják meg. (Forrás: film.sapientia.ro)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki lenne a legjobb államelnök Romániában?











eredmények
szavazatok száma 552
szavazógép
2020-08-20: Történelmünk - :

Hogyan lett augusztus huszadika tizenötödikéből?

Noha a magyar állam szerveződése egy hosszabb folyamat volt, mégis augusztus 20-a az a hivatalos állami ünnep, melyhez az eseményt szimbolikus értelemben kötni szokás. Kevéssé köztudott, hogy mindez már államalapító királyunk, I. Szent István (1000–1038) idejében is jeles nap volt: első koronás főnk Nagyboldogasszony napjára, augusztus 15-ére Székesfehérvárra hívta össze a királyi tanácsot, és ekkor királyi törvénylátó napokra is sor került. A hagyomány szerint halála közeledtével ezen a napon ajánlotta fel országát Szűz Máriának, s ekkor is hunyt el.
2020-08-20: Család - :

A csiperkefélék 5.

A csiperke népi gyógyításban való felhasználása szintén ismert népünknél. A dunántúli Cserszegtomajon a fulladásos fehérgombát áztat pálinkájába. Válinál a hurutos vízben felfőzött pecerkegomba (Agaricus vagy Psalliota campestris) levét issza. Ismert még a sárguló csiperke (Agaricus xanthoderma) fej gombásodása elleni felhasználása Mátészalkán.