Törvénycikk a Magyar Szent Koronához való visszacsatolásról

2020. augusztus 27., csütörtök, Történelmünk

A Magyar Királyság és a Román Királyság közötti német–olasz döntőbíráskodás eredményét, az úgynevezett második bécsi döntést Magyarország becikkelyezte, és 1940. október 8-án a jogszabályt kihirdette. Címe: 1940. évi XXVI. törvénycikk a román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrésznek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről. Az alábbiakban ezt teljes egészében közöljük.

  • A visszacsatolt Észak-Erdély – SebÅ‘k László térképe
    A visszacsatolt Észak-Erdély – Sebők László térképe

A magyar nemzet és a magyar törvényhozás az igazság győzedelmébe vetett hitében megerősödve mélységes áhítattal ad hálát Istennek, hogy immár az elszakított kelet-magyarországi és erdélyi terület egy része is visszatért a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza huszonkét évi szenvedéseik után a szerető anya gondosságával öleli keblére aggódva visszavárt, lélekben erős véreit és összes hűséges fiait.

1. § A törvényhozás jóváhagyóan tudomásul veszi a magyar királyi kormánynak a keleti és erdélyi országrészek visszaszerzésére irányult tevékenységét, amely végeredményben a német birodalmi kormány és az olasz királyi kormány döntőbíráskodásához vezetett. A törvényhozás hálával emlékezvén meg e baráti nemzetek kormányainak fáradozásairól, a német birodalmi kormány és az olasz királyi kormány külügyminisztereinek – Bécsben 1940. évi augusztus hó 30. napján hozott – döntését elfogadja és a döntőbírósági határozat értelmében Magyarországnak ítélt területet a Magyar Szent Koronához visszacsatolja és a magyar állam területével egyesíti.

2. § A jelen törvény erejénél fogva a visszacsatolt keleti és erdélyi terület lakosai közül – mindaddig, amíg e terület választópolgárai rendes úton országgyűlési képviselőket választhatnak – mint országgyűlési képviselők az 1939. évi június havának 10. napjára egybehívott magyar országgyűlés képviselőházának tagjai lesznek azok, akiket a magyar királyi miniszterelnök indítványára az országgyűlés – mindkét házának határozatával – az országgyűlés képviselőházába meghív. Az így meghívottak száma legfeljebb hatvanhárom lehet. Magyarország Kormányzója az 1926:XXII. tc. 23. §-a, valamint az 1938:XXXIV. tc. 3. §-a és az 1939:VI. tc. 3. §-a alapján kinevezhető felsőházi tagokon felül a m. kir. minisztérium felterjesztésére további tizenkét felsőházi tagot nevezhet ki.

3. § A m. kir. minisztérium a keleti és erdélyi terület visszacsatolásával kapcsolatosan a törvényhozás további rendezéséig megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek a visszacsatolt terület közigazgatásának, törvénykezésének, közgazdaságának és általában egész jogrendszerének az ország fennálló jogrendszerébe való beillesztése végett szükségesek. A m. kir. minisztérium ezeket a rendelkezéseket megteheti az esetben is, ha azok egyébként a törvényhozás hatáskörébe tartoznának.

4. § Mindazok a román állampolgárok, akik az 1940. évi augusztus hó 30. napján a visszacsatolt keleti és erdélyi területen állandó lakóhellyel bírtak, hatósági intézkedés nélkül megszerzik a magyar állampolgárságot.

Az előbbi bekezdés értelmében megszerzett magyar állampolgárság kiterjed a magyar állampolgárrá lett férfi feleségére és mindazokra a gyermekei­re, akik életüknek huszonnegyedik évét még nem töltötték be. A házasságon kívül született gyermek, ha életének huszonnegyedik évét még nem töltötte be, anyjának állampolgárságát követi. Azok a magyar nemzetiségű román állampolgárok, akik az 1921:XXXIII. törvénycikkbe becikkelyezett trianoni szerződéssel Romániának átengedett és az 1940. évi augusztus 30-i bécsi döntőbírói határozat értelmében Romániánál megmaradó területen bírnak állandó lakóhellyel, visszaszerzik a magyar állampolgárságot, ha a döntőbírói határozat 4. pontjában biztosított optálási jogukat a magyar állampolgárság javára gyakorolják. A m. kir. minisztérium az opció gyakorlásának és az azzal kapcsolatos eljárásnak szabályait a döntőbírósági határozatnak és a román királysággal kötendő megállapodásnak megfelelően rendelettel állapítja meg.

5. § A m. kir. minisztérium a keleti és erdélyi terület visszacsatolásával kapcsolatos nemzetközi vonatkozású jogi, pénzügyi és gazdasági kérdések szabályozása tárgyában az érdekelt államokkal megállapodásokat köthet, és az ilyen megállapodásokat rendelettel hatályba léptetheti.

6. § A m. kir. belügyminiszter – a törvényhozás további rendelkezéséig – a törvényhatóságok és a községek tisztviselőit és egyéb alkalmazottait szolgálattételre a jelen törvénnyel visszacsatolt területre bármely törvényhatósághoz vagy községhez kirendelheti és a jelen törvénnyel visszacsatolt terület lakosai közül törvényhatóságnál vagy községnél alkalmazott személyeket szolgálattételre az ország egész területén bármely törvényhatósághoz vagy községhez beoszthatja.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter – a törvényhozás további rendelkezéséig – bármely jellegű népiskolánál, középfokú- és szakiskolánál, középiskolánál vagy tanítóképző intézetnél alkalmazott tanítót vagy tanárt az ezzel a törvénnyel visszacsatolt területen bármely jellegű tanintézethez és ezen a területen bármely jellegű tanintézetnél működő tanítót vagy tanárt az ország egész területén bármely jellegű tanintézethez szolgálattételre beoszthatna, illetőleg áthelyezheti.

7. § A m. kir. minisztérium a visszacsatolt keleti és erdélyi terület vasúti hálózatának az ország vasúti hálózatába való bekapcsolása céljából – a törvényhozás előzetes engedélyének kikérése nélkül – új vasútvonalakat építtethet, és megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek a visszacsatolt keleti és erdélyi terület vasúti közlekedésének előmozdítása és a vasúti hálózat megfelelő kiépítéséhez szükségesek. A m. kir. minisztérium az első bekezdésben kapott felhatalmazás alapján épített vasútvonalakról az országgyűléshez utólag jelentést tenni köteles.

8. § A m. kir. minisztérium a keleti és erdélyi terület visszacsatolásával és igazgatásával kapcsolatos kiadások fedezéséről – amennyiben szükséges, rendkívüli hitelműveletek útján is – gondoskodhat.

9. § A jelen törvényben foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott azokat a rendeleteket, amelyek a törvényhozás hatáskörébe tartozó rendelkezéseket tartalmaznak, a kibocsátásuktól számított hat hónap alatt az országgyűlésnek be kell mutatni.

10. § Mindaddig, amíg a törvényhozás vagy a jelen törvényben kapott felhatalmazás alapján a m. kir. minisztérium másként nem rendelkezik, a jelen törvénnyel visszacsatolt területen az 1940. évi augusztus hó 30. napján érvényben volt jogszabályok maradnak hatályban, kivéve azokat, amelyek az állami főhatalom változása következtében a dolog természeténél fogva nem alkalmazhatók.

11. § Jóváhagyatnak a m. kir. minisztériumnak és az egyes minisztereknek azok a rendeletei és intézkedései, amelyeket a területek visszacsatolása tekintetében a jelen törvény hatálybalépése előtt tettek.

12. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a m. kir. minisztérium gondoskodik.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 48
szavazógép
2020-08-27: Történelmünk - :

A második bécsi döntés

A szovjet kormány 1940. június 26-án Romániának átadott ultimátuma – amelyben Sztálin Bukaresttől Besszarábia és Észak-Bukovina haladéktalan kiürítését és átadását követelte, s ezt a sarokba szorított román kormány szó nélkül teljesítette – jelezte Budapestnek: az egykori Csehszlovákia után a hajdani kisantant immár második tagjával szemben nyílt hirtelen lehetőség a magyar revíziós igények kielégítésére. A magyar kormány diplomáciai úton Berlin tudomására hozta, hogy Románia pozícióinak megrendülésével Magyarország eltökélt az erdélyi kérdés akár fegyveres úton történő rendezésére. Ezt az álláspontját a honvédség egy részének mozgósításával támasztotta alá.
2020-08-27: Család - :

Ha szólni kell, ne hallgassunk

Sok lúd disznót győz – tartja a régi bölcsesség, bár manapság már legyinteni szoktunk rá, mondván: ma sok pénzzel bármit el lehet érni. Ugyanakkor sokan épp arról vannak meggyőződve, hogy a pénz előszeretettel gyűl oda, ahol már úgyis van, magyarán a kisembernek esélye sincs a hatalmasságokkal szemben. Az a legjobb hát, ha csendben marad…