Felvezetőként Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének vezetője elmondta: a legfontosabb önkormányzati feladatok egyike a közszolgáltatások biztosítása. Ezek egy részét a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó szakintézmények végzik (szociális szolgáltatások, egészségügy). A továbbiakról, mint az út, híd, az ivó- és szennyvízhálózat kiépítése, karbantartása vagy a hulladékgazdálkodás, Kovászna Megye Tanácsa alárendeltségében lévő vállalatok, szakosztályok vagy a közösségek közötti társulások gondoskodnak. Az elnök szerint ezeket a közszolgáltatások fenntartásához szükséges munkákat nem lehet úgy eredményesen véghezvinni, ha négyévente vagy akár évente változik az elképzelés, kicserélődnek az emberek. Meggyőződése, hogy a romániai kormányzati tevékenység eredménytelenségének egyik oka, hogy az elmúlt tíz évben 12 miniszterelnök volt, illetve számtalan miniszter váltotta egymást. Ha hasonlóképpen működne a megyei önkormányzat is, hosszú távú elképzeléseket nem lehetne megvalósítani.

Példaként Tamás Sándor a Románia-szinten első helyen álló megyei hulladékgazdálkodást említette, mellyel méltán dicsekedhetnek, de e mögött tíz év kemény munka áll, hosszas előkészítéssel, pályázással, két évig is húzódó közbeszerzésekkel. Ha nincs folytonosság, egy ilyen vállalkozás rövid időn belül megbicsaklik. Ambrus Józseffel, a megyei integrált hulladékgazdálkodási egyesület igazgatójával, aki negyedik önkormányzati mandátumáért száll versenybe, tíz éve kezdték el a közös munkát, és amint azt maga a jelölt is megerősítette, még mindig sok a tennivaló. Ambrus József ugyanakkor rámutatott: az eddig elért eredmény, hogy Kovászna megye országos elsőnek számít az újrahasznosításban és az egész integrált rendszer működtetésében, az önkormányzat, az egyesület, valamint a hulladék begyűjtését végző vállalatok sikeres együttműködésének köszönhető, ami remélhetően az elkövetkezőkben is fennmarad.

A közúti infrastruktúránál az elnök rámutatott, több mint 263 kilométernyi út, 80 híd, több ezer áteresz és nagyjából 500 kilométernyi árok korszerűsítése, karbantartása tartozik az önkormányzat hatáskörébe. Nagyban nehezíti a munkájukat, hogy az intézmény által egyedüli tulajdonosként birtokolt Út és Híd Rt.-nek nem lehet közvetlenül odaítélni a korszerűsítési, felújítási munkálatokat, ezek esetében a vállalat közbeszerzési versenytárgyalásokon kell részt vegyen magáncégekkel versenyezve. A karbantartást is csak pár éve ítélhetik oda közvetlenül, miután sikerült elérni a szükséges jogszabály-módosítást. Tamás Sándor továbbá felidézte, hogy a legtöbb önkormányzat az elmúlt 20–25 évben felszámolta ezeket a szakvállalatokat, 2008-ban a háromszéki is privatizáció előtt állt, de ezt a folyamatot megfordították, és jelenleg a cég 120 embernek ad munkát főidényben. A vállalat felügyeletét Kovács Ödön megyemenedzser látja el, aki szerint mind minőségben, mind felszereltségben sokat fejlődött a cég, és ezt folytatni szándékoznak, de emellett a megyei önkormányzat már évek óta azon is dolgozik, hogy az utak korszerűsítésében a községeknek is segítséget nyújtson, átvállalva egyes szakaszok felújítását vagy alapanyagokat biztosítva az önkormányzatoknak.

Az ívó- és szennyvízhálózat fejlesztése terén is nagy előrelépésre készülnek – derült ki Tamás Sándor szavaiból – és ennek a munkának az oroszlánrésze az Aquacov társulásra hárul. Amint azt Fazakas András elmondta: egy több mint százmillió euró értékű pályázatot készítenek elő, amely révén az 500 kilométernyi ivóvíz és 150 kilométernyi szennyvízhálózat bővítését tudnák majd megvalósítani a megye öt városában és 22 községében. A beruházások várhatóan hat-hét év alatt készülhetnek el, és siker esetén a megye településein az ivóvízhálózat kiépítettsége 95 százalékosra, míg a szennyvízhálózaté pedig 70 százalékosra nőhet a jelenlegi 45–50 százalékról.