Farkas Réka
Örvendezhetünk, hogy belátható időn belül, talán már jövőben felszállhatnak az első gépek a brassói repülőtérről, és Székelyföldhöz is közelebb kerül a világ, a remények szerint nem kell már Bukarestbe vagy Marosvásárhelyre cocókáznunk, hogy gyorsan eljussunk Budapestre vagy néhány óra alatt elérjünk az európai nagy és kisebb városokba.
Ugyanakkor tájaink is könnyebben megközelíthetővé válnak, és az új légikikötő elhozhatja a székelyföldi gazdaság, turizmus fellendülését is. Nem csoda hát, hogy Kovászna Megye Tanácsa, Sepsiszentgyörgy városvezetése teljes mellszélességgel kiállt a brassóiak kezdeményezése mellett, pénzzel is támogatták az építkezést, de főleg intenzív lobbival, s lassan, nagyon lassan kimozdulhatott a holtpontról a több évtizedes álom megvalósulása. Csakhogy úgy tűnik, mindennek számunkra nemcsak pozitív hozadéka van, megtörténhet, nagy árat kell majd fizetnünk eme új vívmányért.
A kampány hevében, az újabb és újabb eredmények bemutatása során az újraválasztásukat remélő elöljárók eljutottak a Brassó határában „rohamtempóban” épülő reptérhez is. Mindkét megye vezetői büszkén érveltek a gyümölcsöző regionális együttműködés mellett, hogy nemcsak a légikikötő, de a Brassó–Bákó autópálya is a térség könnyebb megközelítését szolgálja majd, és a brassóiak eme összefogás nagyszerű eredményeként emlegették a náluk felépülő regionális kórházat. Azt az intézményt, melynek tervét egy júliusi miniszteri rendelet nyomatékosította, és amely egy kalap alatt egészségügyi szempontból máris Brassóhoz csatolta Kovászna és Hargita megyét. Azóta sem halottunk arról, hogy az egységes Székelyföldért oly nagy hangon kardoskodó RMDSZ tiltakozott volna a többségében magyarok lakta térség egészségügyi szétdarabolása ellen, a miniszteri rendelet továbbra is érvényben, a háromszéki, Hargita megyei súlyos betegeket többé nem lehet Marosvásárhelyre, csak Brassóba szállítani, ahol bizony gyakran előfordul, hogy a betegen számonkérik a románnyelv-tudás hiányát. Ama vidombáki sajtótájékoztatón Tamás Sándor és Antal Árpád csak félszájjal jegyezte meg: továbbra is kiállnak a székely megyék Marosvásárhellyel való kapcsolatáért, de az is igaz, hogy Brassó közelsége a háromszékiek számára életmentő lehet, ezért a regionális kórház esetében nem zárják ki teljesen az együttműködés lehetőségét.
Nem tudni, hol, milyen alku született, de tény, hogy javában zajlik az ország burkolt regionális átalakítása, és minden ilyen intézményi átszervezés következménye, hogy megyénket alárendelik Brassónak. Lehet örvendezni a ragyogó regionális együttműködésnek, de szép lassan Sepsiszentgyörgy, Háromszék Brassó külvárosává válik, és nemcsak hogy egységes Székelyföldről hiába álmodozunk, de még a jelenlegi, nem túl rózsás helyzetünk is tovább romlik. Ünnepelhetjük az új repteret, lehet, közelebb hozza a nagyvilágot, de arra is ébredhetünk, hogy nem összekötővé, hanem szétválasztóvá válik.
