Az eltelt évek érlelték hasznos faluünnepé a peremi szórvány-régióban a magyar napokat, mert megmaradt a kiterjedt Barcavidék északkeleti szélén élő maroknyi magyarság. Hétvégén Erősdön tartották a hetedik Székföldi Napokat.
Hinni merjük, hogy itt, ahol századok óta beszélik nyelvünket és éneklik dalainkat, gyakorolják a régi mesterségeket, ahol a Kerekcsókás magaslat tetején olyan vármaradványt tártak fel, amelyet nyaksáncok védtek, és már a XIII. században lakatlan volt, s ahol a legrégibb idők óta magyarok is éltek, magyar helyneveiket (Csókás, Lenkert, Barabás, Vecerkő) a később ide települők is használják. Megtartóerőt jelentettek itt azok a hagyományos mesterségek (molnárság, kenyérsütés, fafaragás), amelyekről a néprajzkutató dr. Kinda István közösen az operatőr Simon Józseffel készített dokumentumfilmeket.
Rejtett kincseink valóságos menhelye az erősdi református egyházközség udvarán megépült mutatós közösségi ház. A vendég előadókat Ráduly-Baka Zsuzsanna helyi lelkipásztor köszöntötte, a hagyománnyá lett rendezvény szervezőinek Fejér László Ödön RMDSZ-es szenátor mondott köszönetet, aki tolmácsolta Tamás Sándor megyeitanács-elnök és ötletgazda üzenetét, miszerint továbbra is biztosítani szándékoznak a székföldi magyar napok folytonosságát.
Jó volt látni az együvé tartozás jeleit is, hiszen az erősdi rendezvényre eljöttek Kristály László Zsolt lelkészükkel az élen a hidvégiek is, az árapataki magyarság képviseletében pedig Fülöp-Gál László református lelkipásztor. A székföldi magyar napok ez évi utolsó rendezvényét november 8-án tartják Árapatakon – tájékoztatott Kiss Csilla szórványprogram-felelős.
