A Gazdakör előző számaiban a gazdákat, farmereket nagyban érintő témáról beszélgettünk: az értékesítési nehézségekről, a lehetséges megoldásokról. A kérdésben Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjének véleményét is kikértük. A beszélgetés során körvonalazódott: a kis és közepes méretű gazdaságok, kis feldolgozók számára főként a szövetkezés oldhatja meg az értékesítési problémákat.
Könczei elsősorban a szövetkezés előnyeit ecsetelte. Alapvető, hogy a szövetkező termelők érdekazonossága egységes legyen, az agrárágazatok, alágazatok figyelembevételével történjen meg az összefogás. Ez lehetőséget ad a termékek egységes megjelenítésére, az úgynevezett „brandek” kialakítására – magyarázta az igazgató. A szövetkező gazdák erősebb alkupozícióba kerülnek, ellentétben azokkal, akik nem tömörülnek érdekcsoportokba. Szó van itt például a beszerzésről. A nagyobb mennyiségben beszerzett, termeléshez szükséges anyag vásárlásakor nagyobb árkedvezményeket kaphatnak, ez pedig a termelési költségek csökkenéséhez vezet. A szövetkezetek könnyebben teremthetnek lehetőséget a termékek feldolgozására, ezzel hozzáadott értéket valósítanak meg. Ezt követi az értékesítési előny. Egy szövetkezet, mely konstans minőségben, nagy mennyiségben, folyamatosan tud terméket értékesíteni – akár feldolgozott állapotban is –, bejuthat a nagyáruházak beszállítói közé, szerződéses alapon működhet együtt a felvásárlókkal. De a szövetkezés komplex előnyöket is hozhat, például támogatások lehívásánál, pályázatoknál. Összefoglalva: a szövetkezetek közös jellemzője, hogy a tagok felé nyújtanak szolgáltatásokat, melyek pluszjövedelemhez juttathatják az összefogó termelőket – hangsúlyozta Könczei.
Pénzügyi kedvezmények
– A szövetkező gazdák a fentieken kívül más kedvezményekben is részesülnek. A pénzügyi kedvezmények különösen fontosak. Milyen lehetőségekkel élhetnek a tagok? – kérdeztük az igazgatót.
– Valóban, azok a tagok, akik előző évben termésük legalább felét a szövetkezeten keresztül értékesítik, egy sor pénzügyi kedvezményben részesülhetnek. A szövetkezet megalakulását követő öt évben például mentesülnek a profitadó-fizetés terhe alól. Ezzel élhetnek például a terményfeldolgozók, a szaporítóanyag-előállítók és -forgalmazók, tenyészállat-tenyésztők is. A tagok mentesülnek a jövedelemadó fizetése alól is. Ezek a tagok lehetnek természetes személyek, kis és középvállalkozások, családi, egyéni vállalkozók. Nem utolsósorban nem kell épület- és területadót fizetniük azon ingatlanok esetében, melyek a szövetkezet tevékenységét szolgálják.
Örökölt fenntartások
– Minden előnye ellenére a székelyföldi gazdák egyelőre vonakodnak a szövetkezetbe való tömeges belépéstől. Hogyan értelmezi ezt a viselkedésmódot?
– A legnagyobb visszatartó erőt a szövetkezés iránti örökölt fenntartások képezik – ez az egykori termelőszövetkezetek, kollektív gazdaságok idejéből maradtak fenn. A gazdák féltik a tulajdonukat, holott egy modern szövetkezetben senkinek nem kell lemondania területéről, jószágáról a szövetkezet javára. Másodsorban nehezen lehet megtalálni azokat a személyeket, akik felelősséget vállalnak a gazdákkal szemben, vállalják a szövetkezetek alakítását, vezetését. Nem utolsósorban vonakodnak a szövetkezet és tag között szükséges könyveléstől, a pénzügyvitel hivatalosításától, az elszámolásoktól.
Nyitott szemmel kell járni
– Vannak jó példák is, néhány „első fecske” Háromszékre is megérkezett...
– Valóban. A 2004-ben hozott 566-os számú Szövetkezeti Törvény alapján eddig 21 szövetkezet létesült Háromszéken. Nem mindegyik működik, de nagyobb részük hasznot hoz a tagságnak. Ott van Bodzavidéken a Sita Natural, Illyefalván a Sic Land, Kézdivásárhelyen a Kézdi Lacto COOP, s a sort lehetne folytatni olyan szövetkezetekkel, melyeket a pályázati lehetőségek kihasználása érdekében létesítettek az utóbbi években. Jómagam többször tájékozódtam Dél-Tirolban a szövetkezeti mozgalomról. A Dél-tiroli Tejtermelők Szövetsége például kilenc szövetkezet érdekeit köti össze. A Südtiroler Milch Latte/Adige elnevezésű ernyőszervezet központi feladata a tanácsadás, a tejágazati érdekeltségek irányítása, a tejtermékek piacra vitele. Dél-Tirolban egyre több az alma, a szőlészet, ezek a termelők is szövetkezetbe vannak tömörülve, a Marlene szövetkezet hatalmas almaraktározóval, válogató- és csomagolóközponttal rendelkezik. Nem véletlenül mondják, hogy minden harmadik, Európában megtermett alma Dél-Tirolból származik. Jó példák tehát vannak, nyitott szemmel kell járni, információkat gyűjteni és mielőbb lépni, hiszen a késlekedés csak további nehézségeket okoz a mezőgazdasági termelők számára.
