A tervezet szerint a gazdasági aktivitás javulása várható minden ágazatban, amellyel pótolható az egészségügyi válság következtében 2020-ban regisztrált visszaesés. A 2022-2024-es időszakra átlagosan 4,9százalékos gazdasági bővülést vetítenek elő, egy 5 százalékos csúccsal 2023-ban, olyan körülmények között, hogy az Európai Unióban 4,1 százalékos, az eurózónában 4,2 százalékos átlagos növekedéssel számolnak.

Az idén az államháztartási hiány a bruttó hazai termék 7,16 százaléka lesz, amennyiben a bevételek 364,907 milliárd lejt, azaz a GDP 32,67 százalékát, a kiadások pedig 444,907 milliárd lejt, a GDP 39,84 százalék-át teszik ki.

A beruházásra fordított kiadásokat 61,429 milliárd lejre becsülik, ami a GDP körülbelül 5,5 százalékát teszi ki, míg 2024-ben ez az összeg mintegy 67,5 milliárd lej lesz, amelynek nagyobb részét, a GDP 2,8 százalékának megfelelő összeget, vissza nem térítendő európai alapokból fedezik.

A következő három évben a költségvetési hiány fokozatosan csökken: 2022-ben a GDP 5,84 százalékára, 2023-ban a GDP 4,37 százalékára és a 2024-ben a GDP 2,89 százalékára.

Az idei költségvetés tervezete 2,4 százalékos éves inflációs rátával számol. A munkanélküliek számát 313.000-re becsülik, a nettó átlagbér 3323 lej.

Fizetések, kedvezmények

Az állami alkalmazottak alapfizetése a 2020 decemberi szinten marad – derül ki abból a makrogazdasági helyzetre vonatkozó jelentésből, amit a költségvetés tervezete mellé csatoltak. A dokumentum szerint azok a pótlékok, juttatások, kompenzációk, jutalmak és a bérrendszer egyéb elemei, amelyek a törvény értelmében a bruttó havi fizetés részét képezik, 2021-ben legfeljebb a 2020 decemberében odaítélt szinten maradnak, amennyiben a munkavállaló ugyanolyan pozíciót tölt be, és azonos feltételek között dolgozik.

Továbbá fenntartják az étkezési támogatás összegét a 2020-ra megállapított szinten; elmaradnak a 2017/153-as számú kerettörvény által biztosított prémiumok és üdülési támogatások; az állami alkalmazottak túlóráit csak megfelelő szabadidővel lehet kompenzálni; meghosszabbítják a 2019-ben kiállított vakációs csekkek érvényességét 2021 végéig, és idén nem bocsátanak ki ilyen utalványokat.

A nappali tagozatos, akkreditált felsőoktatási intézményekbe beiratkozott, legfeljebb 26 éves egyetemi hallgatók 50 százalékos kedvezményben részesülnek a helyi tömegközlekedésben, illetve a belföldi közúti, vasúti és vízi közlekedési eszközökön. Az árva vagy árvaházakból származó hallgatók ingyen vehetik igénybe a fenti közszállítási eszközöket.

2021. január 13-ától az országos bruttó minimálbér 2300 lej, ez 3,1 százalékos növekedést jelent 2020 decemberéhez képest. Az egyetemi végzettséget megkövetelő állások esetében, a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók bruttó minimálbére – bónuszok és egyéb juttatások nélkül – havi 2350 lej, amennyiben legalább egy éve szakmájuknak megfelelő beosztásban, havi átlag 169,333 munkaórás programmal dolgoznak.

A szociális segélyeket a kedvezményezettek valós szükségleteinek kielégítésére, és a nehéz helyzetben lévő családok, valamint a kiszolgáltatott társadalmi kategóriák tisztességes életkörülményeinek biztosítására kell fordítani. 2021 januárjától a gyermeknevelési támogatás összege 16 százalékkal nőtt a 2020 decemberi értékhez képest.

A tervezet a veszteséges állami tulajdonú vállalatok támogatását a tevékenység javítását célzó terv bemutatásától teszi függővé.

A nyugdíjrendszer

Az állami nyugdíjrendszer bevétele 90 milliárd lej lesz 2021-ben – derül ki a társadalombiztosítási költségvetés tervezetéből. A nyugdíjrendszer bevételének 81,3 százalékát a járulékok, 0,1 százalékát egyéb bevételek, 16,1 százalékát (16,766 milliárd lejt) az állami támogatás teszik ki

A tervezet szerint az önálló tevékenységből jövedelmet szerző személyek esetében a társadalombiztosítási járulék kiszámításának éves alapja a választott jövedelem, amely nem lehet alacsonyabb, mint 12 országos minimálbér. A társadalombiztosítási járulék fizetési határideje 2021. május 25.

A dokumentum szerint a nyugdíjrendszer második pillérébe fizetendő járulék százalékaránya 3,75 százalék.

Az állami társadalombiztosítási költségvetés teljes kiadását 90,220 milliárd lejre becsülik 2021-ben, amelyből 90,079 milliárd lejt (99,8 százalék) az állami nyugdíjrendszerre, 140,395 millió lejt (0,2 százalék) pedig a munkabalesetekre és foglalkozási megbetegedésekre különítenek el.

Az állami nyugdíjrendszer összes kiadásának 98,9 százalékát a nyugdíjakra, 1,1 százalékát pedig az állami nyugdíjrendszer fenntartására fordítják (személyi jellegű kiadások, a kincstárnak fizetendő kamatok, stb.).

A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések biztosítási rendszerével kapcsolatos összes kiadások 88,6 százalékát szociális segélyekre (munkabalesetek vagy foglalkozási megbetegedések miatti rokkantsági nyugdíjakra, fogyatékosság esetén szociális ellátásokra), 11,4 százalékát pedig az rendszer fenntartására (személyzeti költségek, áruk és szolgáltatások, kamatok, egyéb kiadások, transzferek, stb.) fordítják.

2021-ben a nyugdíjak kifizetésére szánt összeg 87,472 milliárd lej, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 7,83 százaléka.

A társadalombiztosítási költségvetést 142.930 millió lej többlettel tervezték, amely összeg a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések biztosítási rendszeréhez kapcsolódik.

Csökkentések, emelések

A pénzügyi, az igazságügyi, a külügyi, a fejlesztési és az egészségügyi minisztérium költségvetése alacsonyabb lesz 2021-ben, mint egy évvel korábban volt.

A pénzügyminisztérium 5,424 milliárd lejt kap a költségvetésből, ez 2,53 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, viszont a kötelezettségvállalási hitelek esetében az összeg 2,71 százalékkal magasabb, 5,714 milliárd lej. Az igazságügyi minisztérium költségvetése 4,738 milliárd lej (-1,54 százalék), míg a kötelezettségvállalási hitelek összege 5,177 milliárd lej (+7,59 százalék). Az egészségügyi minisztérium költségvetése 17,532 milliárd lej (-11,19 százalék), a kötelezettségvállalási hitelek összege 18,625 milliárd lej (-7,25 százalék). A külügyminisztérium költségvetése 1,09 milliárd lej (-0,83 százalék), a kötelezettségvállalási hitelek összege 1,3 milliárd lej (+7,27 százalék). A fejlesztési, közmunkálati és közigazgatási minisztérium költségvetése 7,902 milliárd lej (-14,11 százalék), a kötelezettségvállalási hitelek összege 8,438 milliárd lej (+50,13százalék).

A többi minisztérium, központi intézmény és szolgálatok költségvetése, valamint a mellé rendelt kötelezettségvállalási hitelek a következőképpen alakulnak:

- belügyminisztérium 21,535 milliárd lej (+3,88 százalék) és 24,56 milliárd lej (+17,56 százalék);

- mezőgazdasági minisztérium 26,006 milliárd lej (+10,38 százalék), és 38,305 milliárd lej (+ 58,96 százalék);

- védelmi minisztérium 22,746 milliárd lej (+3,28 százalék) és 32,727 milliárd lej (+20,12 százalék);

- kutatási minisztérium 1,92 milliárd lej (+24,3 százalék), és 1,91 milliárd lej (+9,79 százalék);

- művelődési minisztérium 935,079 millió lej (+11,71 százalék) és 980,942 millió lej (+ 12,14százalék);

- gazdasági minisztérium 6,596 milliárd lej (+ 186,76százalék) és 9,198 milliárd lej (+183,42 százalék);

- oktatási minisztérium 31,12 milliárd lej (+2,82 százalék) és 30,9 milliárd lej (+1,6 százalék);

- energiaügyi minisztérium 1,135 milliárd lej (+85,34 százalék) és 1,135 milliárd lej (+85,53 milliárd lej);

- beruházási és európai projektek minisztériuma 2,022 milliárd lej (+11,7 százalék) és 7,536 milliárd lej (+52,49 százalék);

- környezetvédelmi minisztérium 1,409 milliárd lej (+24,5 százalék) és 2,734 milliárd lej (+138,74 százalék);

- munkaügyi minisztérium 53,788 milliárd lej (+10,12 százalék) és 53,899 milliárd lej (+9,74 százalék);

- ifjúsági és sportminisztérium 543,167 millió lej (+3,19 százalék) és 543,167 millió lej (+3,19 százalék);

- közlekedési minisztérium 14,011 milliárd lej (+9,4s zázalék) és 31,855 milliárd lej (+66,16 százalék);

- képviselőház 499,267 millió lej (+18,02 százalék) és 550,835 millió lej (+29,69 százalék);

- szenátus 250,388 millió lej (+23,23 százalék) és 250,388 millió lej (+23,23 százalék);

- kormányfőtitkárság 2,514 milliárd lej (+27,54 százalék) és 2,45 milliárd lej (+14,54 százalék);

- Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) 394,933 millió lej (-0,23 százalék) és 432,933 millió lej (+9,37s zázalék);

- kormányőrség 401,646 millió lej (+50,71 százalék) és 511,799 millió lej (+84,92 százalék);

- Speciális Távközlési Szolgálat (STS) 622,198 millió lej (-9,8 százalék) és 868,3 millió lej (+24,54 százalék);

- Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2,708 milliárd lej (-0,46 százalék) és 3,133 milliárd lej (+14,36 százalék);

- Államelnöki Hivatal 58,814 millió lej (mint tavaly) és 73,548 millió lej (+1,01 százalék).