A díjat – amint arról a díszoklevél is tanúskodik – „a közvélemény hiteles, tárgyilagos tájékoztatásáért, a magyar nemzettudat erősítéséért, a magyar kultúra értékeinek népszerűsítéséért, a székely öntudat kibontakozásáért kifejtett magas szintű munka elismeréseként” ítélték oda lapunknak.

A szerény, de ünnepélyes esemény házigazdájaként Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke két, a Háromszék, valamint elődje, a Megyei Tükör történetében mérföldkőnek számító pillanatban közölt írást olvasott fel. Ezt követően laudációt mondott Gazda József, az SZNT alelnöke, majd Izsák Balázs elnök átnyújtotta a Gábor Áron-díjat. Az elnök diákkori élményét osztotta meg, amikor Kolozsváron sorban álltak, hogy kézhez kaphassák a Megyei Tükör friss példányát. „Valamilyen fantasztikus kisugárzása, magyar üzenete volt annak a lapnak, és a Háromszék ezt a hagyományt folytatja” – fogalmazott Izsák Balázs, hozzátéve: ez az üzenet, kisugárzás az egész nemzetnek szól, meglátása szerint a Háromszék a magyar nemzet lapja.

Farcádi Botond „viszontlaudációnak” is szánt köszönőbeszédében nagy megtiszteltetésnek nevezte az elismerést azért is, „mert a kitüntetés az erdélyi magyar közélet talán legőszintébb szervezetétől érkezik”. Az SZNT a legemberibb arcú az összes erdélyi szervezet közül, és ezáltal a legjobban hasonlítanak ránk, a Székelyföldön élő magyarokra, közéleti szerepet vállaló, közéleti hivatástudattal rendelkező újságírókra is. A szervezet megalakulása óta odaadással, lelkesedéssel, önzetlenül, őszinte elkötelezettséggel küzd egy olyan célért, mely mindannyiunk közös célja – Székelyföld területi autonómiájáért. És teszi ezt nem valamiféle homályos stratégiák mentén, politikai marketingtől irányítva, tetteiket nem pártlaboratóriumokban készített felmérések, valamely vezető ismertségének növelését, felfuttatását célzó szándékok motiválják, nem szorítja korlátok közé őket koalíciós szerződés vagy éppen titkos politikai alku, „és pontosan ettől válik ez a harc nemessé, az SZNT pedig az autonómiaharc talán legőszintébb, leghitelesebb képviselőjévé” – fogalmazott Farcádi Botond, felsorolva a szervezet azon megvalósításait, melyek ma természetesnek tűnnek, de amit komoly harc árán sikerült elérni, mint az autonómia ügyének napirenden tartása, a székely jelképek használatának elterjesztése vagy éppen a nemzeti régiók védelmét célzó európai polgári kezdeményezés. „Nagy célok megvalósításához az őszinte lelkesedés sokszor többet számít, mint a nagy apparátus vagy az anyagi források bősége. Olyan üzenet ez, amely számunkra, újságírók, a Háromszék szerkesztősége számára is tanulsággal bír: az elkötelezettséggel végzett munka eredménye előbb-utóbb megmutatkozik” – zárta gondolatait.

A Székely Nemzeti Tanács a Gábor Áron-díjat 2008 februárjában alapította, évente ítéli oda Székelyföld területi autonómiájának megvalósításáért kifejtett áldozatos munka elismeréseként olyan, bel- vagy külföldön élő egyéniség, csoportosulás, szervezet vagy intézmény számára, aki (amely) kiemelkedő érdemeket szerzett a székely nép önrendelkezéséért, Székelyföld autonómiájáért folyó küzdelemben.