Az ifjúság Pesten lángra lobbantotta a szabadság tüzét, ami kigyúlt ezen a vidéken is, s az erdélyi székely-magyarok is bekapcsolódtak a forradalomba és a szabadságharcba. Gábor Áron, Turóczi Mózes, Szacsvai János és sokan mások felgyűrték az ingük ujját és építkezni kezdtek. A falunkbeli Berde Mózsa a székelység politikai vezetője lett, és szervezte, intézte, vezette a nagy építkezést.

1848. március 15-ét és az 1849. augusztus 13-ig tartó küzdelmet a magyar nemzet és benne a székelység nem feledheti, habár a trianoni diktátum, 1920 után – a „kicsi magyar világot” (az 1940–44 közötti időszakot) leszámítva – évtizedekig nem volt lehetséges, sőt, tilos volt megünnepelni. Aztán jött a sorsfordító 1989-es változás, és a kelet-európai népek is a demokrácia útjára léphettek. Az 1990-es évtől kezdve minden évben megemlékeztünk a szabadságharcról – eleinte visszafogottan, de hovatovább egyre nagyobb és nagyobb lelkesedéssel ünnepeltünk. De amikor az osztrák elnyomókat imitáló újkori államhatalom reszkető bábjai látták, hogy ez milyen büszkeség és öröm forrása számunkra, megirigyelték. Szúrni kezdték a szemüket a rendezvények, kezdték fékezni, próbálták megakadályozni. Ellenfelvonulásokat szerveztek, szirénáztak, román trikolórokat tűztek ki tömegesen. Ami igazán felbőszítette őket, az a települések piros-fehér-zöld díszbe való öltöztetése.  

Sepsiszentgyörgyön már évek óta riogatnak és súlyos összegekkel büntetik a polgármestert azért, mert engedélyezi a magyar nemzeti zászlók kitűzését az utcákon, tereken, parkokban, mintha nem lenne több, fontosabb, sürgősebb dolog a zászlók megszámlálásánál. Ez aztán a szocialista munkamegosztás! Vagy inkább szégyen és gyalázat...

Most már sorozatban kapja meg minden március 15-e után Antal Árpád polgármester a pénzbüntetést, lehet, hogy tudja is, mire kel fel március 16-án. De ezzel nem csak őt bünteti a hatalom, hanem az egész magyar nemzetet, minden évben ismételten, csuklóból, mintha csak egy újabb adagot kérnének a vendéglőben vagy ráadást a színházban. Örvendek, hogy elindult a gyűjtés a bírság kifizetésére, és az egylejes hozzájárulásainkkal megmutathatjuk, hogy mi is a magyar nemzet részei vagyunk, nem csupán a sepsiszentgyörgyi polgármester.

Jézus azt mondta a tanítványainak, hogy ha arcul ütnek az egyik felől, tartsd oda a másikat is. Kissé profán módon ezt úgy értelmezem, hogy ne fuss el az ellenség elől – eljön egyszer az igazság napja, amikor megbánja tettét és bocsánatot kér...

N. Kányádi Mihály, Szentivánlaborfalva