De talán az a nap is színesebb, amikor megjelennek iskoláink diáklapjai. Felmerül a kérdés, hogy mégis miért van szükség suliújságra? A pletykás nebulók úgyis olyan gyorsan eljuttatják a legújabb híreket a többiekhez, hogy azzal egy havilap képtelen felvenni a versenyt. Ezzel tisztában vannak a szerkesztők is. Nem is az a céljuk, hogy arról írjanak: Jancsika miért hagyta ott Jolikát. Egy valamirevaló diáklap a pletykahajlamot csak eloszlatja az olvasókban, kész tényeket feltárva.

A sulilapok rólunk szólnak, nekünk szólnak. Nem mindenkinek tetszik? Kritizálják? Csak az irigység beszél belőlük. Pedig nincs rá okuk. Az újságírás szórakoztató, érdekes és hasznos tevékenység, de nem ad okot bárminemű fennköltségre. A diáklapok nem zártkörűek. Minden írást, ötletet és véleményt biztosan szívesen fogadnak a formális szerkesztőségek. Na de miért olvassuk iskolánk pár oldalas, havonta megjelenő lapját, ha kéthetente megjelenő, vastagabb folyóiratokat lapozgathatunk? Azért, mert arról a könyvbemutatóról olvashatunk, amelyiket a mi iskolánkban tartottak. A mi iskolánk kórusának, tánccsoportjának, színjátszó csoportjának előadásáról, kiszállásáról böngészhetünk. Annak a tanárnak a diákcsínyjeit ismerhetjük meg, aki rossz vagy épp jó jegyet adott nekünk. A suliújságok egyik fő feladata a tanár-diák közti kommunikáció fenntartása. Annak a diáknak a sikereiről értesülhetünk, akinek az osztálya a miénk mellett, de valamiért még sosem álltunk szóba vele. Ezenkívül, ha nem csak országos ifjúsági lapot olvasunk, hanem iskolánk, városunk újságát is, akkor esetleg nem csak annyit tudunk meg, hogy milyen károsak a kábítószerek, hanem azt is, hogy városunk melyik negyedében kell különösen vigyázni. Sokan azért zúgolódnak, hogy suliújságuk egy másik lap oldalai közt jelenik meg. Ez önzés. Miért ne jutna egy falusi diák őt érdeklő információkhoz csak azért, mert az ő környezetében nincs lehetőség diáklap szerkesztésére?

A sulilapok beszámolnak, hirdetnek, és igyekeznek minden, korosztályunkat érintő témát feldolgozni. Olvassátok, és nem maradtok le semmiről!