Sokat próbált erdélyi férfi. Olajosbarna.
Keze nők combján. Ő is örmény. Honnan a karma?
Zord is, gőgös is. Fejedelem. Kezében pohár.
Operettáriákat fütyül, mikor operál.
Felszarvazott férjek egyletének szóvivője.
Jobbján üldögélsz, és kísért ma is nevetése.
Élő legenda. Sebész-főorvos. Mikor beindul,
Sok kékharisnya, kis női csuka belébolondul.
Délben egykor ma is megindulsz. A sorsod része.
Noha nem ül már az asztalfőn tizenkét éve.
Sokat beszéltek éjjel, álmodban vidám –
„A lényeg, hogy a szitán lássál által, Lacikám!
Kelet kapujában semmit nem kell komolyan venni.
Veszünk? Maradunk? De amit lehet, azt meg is kell tenni!”
(A démon női alakot ölt, 2006)
Argentin szárnyasok – 2001 – Időszámításunk előtt
(részlet)
11.
Sugás vendéglő. Roskatag asztal,
közvetlen a bár bejáratánál.
Az asztalfőn Darkó Zsiga vigasztal.
Ne hagyj ki minket, ha erre járnál.
Tömöry szaval, Csiki meditál,
itthoni Hamlet, Farkas mórikás,
világutazónk, Vári érkezik,
Czegő énekel, Magyari iszik.
12.
Mind vele iszunk. Seprődi rendez,
Rusz a kékharisnyáknak udvarol.
Técsy viccet mond. Márkó elvesz,
mondat közepén bolyong valahol.
Dali szerkeszt. Az „álmos” elefánt,
Scherr mérnök úr lefordul a székről.
Figyelik tán az angyalok az égből,
kik mellénk ülnek? Szépasszonyt? Leányt?
(Argentin szárnyasok, 2001)
