Hatvanhat évesen Los Angelesben rákbetegségben elhunyt Michael Crichton író, forgatókönyvíró, filmrendező, producer, az Oscar- és az Emmy-díj kitüntetettje.
A Harvardon végzett orvos, Cambridge-ben oktató antropológus, programozó, egy dinoszauruszfaj névadója és férfiszépség is volt egyben. Hét filmet rendezett, tizenegy forgatókönyvet írt. Huszonhat regénye világszerte több mint 150 millió példányban kelt el. Crichton írta az 1971-es Az Androméda-törzs forgatókönyvét, ő rendezte a Feltámad a vadnyugat című 1973-as sci-fit. Ezzel a két munkával útnak indította a technothriller műfaját. Filmjeiben és regényeiben lebilincselően szórakoztató módon mutatott be új tudományágakat és tudományos problémákat, például a DNS-kutatást, a magatartásmódosítást vagy a globális felmelegedés témáját.
Chicagóban született 1942-ben, a New York melletti Roslynben nőtt fel. Dolgozott a legnevesebb amerikai kutatóegyetemen, a Massachusetts Institute of Technologyn is. Első regényeit álnéven írta. Az egyik a John Lange volt. A tudományos pályáról a hatvanas évek végén váltott át a filmre. Egyebek között a Nagy vonatrablás című klasszikust is ő rendezte, saját forgatókönyve alapján. 1992-ben a People magazin beválasztotta a világ ötven legszebb embere közé. 1993-ban Steven Spielberg az Őslénypark című Crichton-regény alapján forgatta nagy sikerű tudományos-fantasztikus filmjét, a Jurassic Parkot. Paleontológusok, hálából tudományuk népszerűsítéséért, róla neveztek el egy akkor felfedezett dinoszauruszfajt. Ez a Crichtonsaurus bohlini. Producerként 1994-ben elindította a Vészhelyzet című világhírű tévéfilmsorozatot, s megírta az első három epizód forgatókönyvét. Az első évad Emmy-díjat kapott a legjobb drámai sorozat kategóriában. A nevéhez fűződik a számítógépes animáció alapja, a számítógépen létrehozott mozgókép (CGI) elnevezésű eljárás kidolgozása. Ez irányú munkásságáért 1995-ben megosztva Oscar-díjat kapott. Ötször házasodott, egy lánya volt. Utolsó felesége Sherri Alexander színésznő, a Szex és New York egyik sztárja.
Michael Crichton orvosként sokat publikált, egyebek között a The New York Timesban. Cikkeiben sokszor felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államokban minden ötödik emberi gén szabadalmi oltalom alatt áll, ami szükségtelenül drágítja a tudományos kutatást és a gyógyítást. Saját betegségéről sohasem beszélt nyilvánosan. (MTI)
