A Pécsi Tudományegyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem együttműködésének célja egy erdélyi magyar identitású, szellemiségében autonóm, egyetemi szintű művészeti intézmény létrehozása, amely a tananyagi kötöttségeken túl, tartalmában és szellemiségében önállóan határozhatja meg magát – hangsúlyozta Lengyel Péter, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánja tegnap a Sapientia sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjában tartott közös tanévnyitó ünnepségen. A 2015-ben agrármérnöki szakkal indult, tavaly erdőmérnöki képzéssel bővült helyi tanulmányi központ jelen tanévtől művészeti képzésnek is helyet ad, amelyet a pécsi egyetem indít a Sapientiával kötött szerződés alapján.
A magyar himnusz eléneklése után Márkus András szentszéki tanácsos, esperes, Péterfi Ágnes unitárius lelkész és Józsa Tihamér református lelkipásztor a Bibliából vett szövegrészletek révén szólt, elsősorban az elsőéves hallgatókhoz: mindhárman a felelősséget, az Isten szeretetében végzett feladatokat emelték ki és áldást mondtak a kezdődő tanévre. Köszöntőjében Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett az EMTE húsz évvel ezelőtti alakulására, amikor az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei egyetértésben döntöttek egyetem alapításáról, ami a magyar kormány támogatásával valósult meg, és szólt arról, hogy ez a konszenzus azóta is példátlan az erdélyi magyar történelemben.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott videoüzenetben köszöntötte a tanévnyitó résztvevőit. Számunkra a Kárpát-medence nemcsak egy szimbolikus tér, hanem az együttműködésnek olyan lehetősége, amit maximálisan ki kell használni ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a fiatalok szülőföldön való megmaradását, boldogulását, gyarapodását – mondotta.
Az induló művészeti oktatás jóval túlmutat Sepsiszentgyörgyön, ugyanakkor az eddigi szakok mellett egy újabb képzéshez valósul meg az anyanyelvű hozzáférés – hangsúlyozta Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora. Az egyetem vezetője a hallgatókhoz szólva azt mondta, az erdélyi magyar kisebbségi lét többet vár el tőlük, mint másoktól, nekik kell az erdélyi magyarság erős középosztályává válniuk, olyan társadalmi csoporttá, amely nemcsak a tudományok terén hoz újat, hanem a közösség megtartásában is élen jár. Kisebbségi létben a tudó ember elsődleges feladata nem csupán az öncélú szakmai tevékenység, hanem a közszolgálat is – szögezte le. A rektor az oktatókhoz intézett szavaiban kiemelte szakmai, emberi, erkölcsi értelemben vett felelősségüket és azt mondta, az oktatás és nevelés során három dolgot kell közvetíteniük a hallgatók felé: szakmai tudást, emberi értékeket és identitást. Bár szociológus, demográfus szakemberek szerint a hazai magyar közösség lélekszámának becsült éves csökkenése közel tizenötezer fő, ami nagyon aggasztó, a Sapientia elsőéves beiskolázási számaiban ez nem mutatkozik meg, az egyetem fejlődik, kínálata egyre bővül – mondta Tonk Márton. A Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese szerint kiemelt szerepe lesz a sepsiszentgyörgyi képzésnek a magyar képzőművészek utánpótlásában, ami az egész Kárpát-medencét érinti. Fedeles Tamás ugyanakkor példaértékűnek nevezte azt az összefogást, ami által ez a képzés itt elindulhat.
Ahhoz, hogy Erdélyben, Székelyföldön meg tudjunk maradni, meg kell őriznünk kultúránkat, önazonosságunkat és versenyképes gazdasági környezetet kell kialakítanunk – hangsúlyozta beszédében Sepsiszentgyörgy polgármestere. Antal Árpád azt mondta, ahhoz, hogy megfelelően gazdálkodjunk erdeinkkel, legelőinkkel, szántóinkkal, megfelelő tudással rendelkező szakembereket kell nevelnünk, és ebben fontos szerepe van a helyi Sapientián működő agrármérnöki és erdőmérnöki képzésnek. Sepsiszentgyörgy nyitott a művészetek iránt, kiállítótereiben nemcsak gyűjtő-, hanem alkotómunka is folyik, éppúgy, mint az egyéni műhelyekben, ami kisugárzik az egész Kárpát-medencére, sőt, a különböző művészetek képviselőinek összefogása által szervezett rendezvények révén, nemzetközi téren is jelentős hatást gyakorol – mondta a városvezető.
A sepsiszentgyörgyi felsőfokú képzőművészeti oktatás elindításának és működésének négy alapfeltételét határozta meg Lengyel Péter: legyen egy megfelelő befogadó közeg, márpedig a kulturális kincsekben gazdag Erdély, a magyarság megtartóerejét erősítő Székelyföld és a kulturális központtá fejlődő Sepsiszentgyörgy szerinte erre alkalmas; az intézményi háttér, ami adott; a tantestület, amit erdélyi művészekre kívánnak alapozni és a negyedik, hogy a hallgatók maguk hozzák létre a tudás megszerzésének különböző útjait, ne mechanikusan vegyék át az ismereteket. A partnerintézmény dékánja arra is felhívta a figyelmet, az erdélyi magyar képzőművészeknek fel kell készülniük arra, hogy nem csak a magyar, hanem a román kortárs művészetben is meg kell állniuk a helyüket.
Mivel a Sapientia kolozsvári karán már működnek művészeti szakok (fotó- és filmművészet, táncművészet), ez az intézményi háttér biztosít némi anyáskodást, nyújt további segítséget a Sepsiszentgyörgyön induló képzőművészeti képzésnek. Szenkovics Dezső, a kar dékánja ennek apropóján köszönte meg a pécsi egyetemnek, a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak, a helyi tanulmányi központnak és tanárkollégáinak az eddig befektetett munkát, Domokos József, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának dékánja pedig többek között arról beszélt, a Sapientia hallgatói és tanárai egy valós közösséget alkotnak, ez a Sapiverzum, ahol a tanulás mellett tehetséggondozásra, szórakozásra is lehetőség van. Ezen karon belül működik a sepsiszentgyörgyi képzési központ agrármérnöki és erdőmérnöki szaka, innen a kötődés, éppúgy, mint a Soproni Egyetemmel, amelynek fontos szerepe volt az erdőmérnöki képzés tavalyi elindításában. Náhlik András korábbi rektor vállalta a soproni felsőfokú intézmény támogatását, aki oktatóként is részt vesz a sepsiszentgyörgyi képzésben, a tanévnyitón pedig arra hívta fel az elsőévesek figyelmét, legyenek méltók nagy elődjeikhez, elsősorban a háromszéki Bedő Albert erdőmérnökhöz. A sepsiszentgyörgyi tanulmányi központ részéről Nyárádi Imre István igazgató mondott köszönetet a segítőknek, tanárkollégáinak, a hallgatóknak, és arra kérte a fiatalokat, tanuljanak önmagukért és a társadalom, valamint társaik jólétének, jövőjének érdekében.
A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánja emléklappal köszönte meg minden segítőnek az együttműködést, az elsőéves hallgatók letették az egyetemi fogadalmat és átvették a jelképes ajándékokat. Az eseményen közreműködött a Plugor Sándor Művészeti Líceum két diákja (Sebestyén-Lázár Edina – zongora, Furus Ábel – hegedű), az ünnepélyes tanévnyitó himnuszaink eléneklésével ért véget.
Az esemény kora délután a Pécsi Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi képzőművészeti tanszékének ideiglenesen helyet adó termek avatójával folytatódott a helyi Ambient építészeti tervező cégtől bérelt felületen. Szalagvágás előtt Ütő Gusztáv sepsiszentgyörgyi képzőművész, egyetemi előadótanár, tanszékvezető arról beszélt, egy évek óta táplált terv valósult meg és megköszönte minden segítőnek a munkáját. A képzőművészeti szak hét festészeti és három szobrászati szakos hallgatóval, négy erdélyi tanárral indul, a pécsi oktatók online térben tartják óráikat, idővel ez fordítva is megvalósul, amikor az erdélyi oktatók virtuális térben tartott óráit a pécsi hallgatók is követhetik.