Lapunk megkeresésére az alelnök elmondta: az egyik jó hír, hogy a reptér épített infrastruktúrája mintegy kilencven százalékban elkészült. A Brassó megyei önkormányzat márciusban jelentette be, hogy elkészült az utasterminál épülete, illetve nemrégiben aláírták a kivitelezési szerződést a bekötőút, a parkoló, az energetikai épület és a tűzoltógarázs kialakítására. Ezek kiegészítő, de szükséges infrastrukturális beruházások, amelyeknek el kell készülniük, hogy a reptér működőképes legyen. Emellett egy másik kivitelezési szerződést is sikerült aláírni, ez a létesítmény körüli kerítés megépítésére, valamint a reptér úgynevezett körgyűrűjének a létrehozására vonatkozik. Szintén idén a közműhálózatokra is sikerült csatlakoztatni a létesítményt. Jakab István Barna tudomása szerint jelen állás alapján minden, ami építkezésről szól, jövő nyárig lezárulhat a légikikötő területén.

Az építkezés mellett ugyanakkor további két nagyon fontos elem van még. Az egyik a reptér engedélyeinek megszerzése a Román Polgári Légügyi Hatóságtól. Ezt a folyamatot már elindították, a szükséges dokumentáció előkészítésén dolgoznak, és az alelnök értesülése szerint jövő év nyarára ez is elkészülhet. Elviekben fél év alatt össze lehet állítani egy ilyen iratcsomót, de ha valami közbe is jön, a nyári határidő tartható. Az egész engedélyeztetési folyamatot egyébként csak akkor lehet lezárni, ha a légikikötő infrastruktúrája teljes egészében elkészült, enélkül a végső jóváhagyást nem kaphatják meg.

A másik elem, amely a legtöbb fejfájást okozta, illetve a legnagyobb nehézségek elé állította a reptérépítő csapatot, a légi irányítás kérdése. A reptér fizikai elkészülte mellett úgymond virtuálisan is ki kell épüljön, azaz egy új légi folyosót kell kijelölni, hogy a Brassóban fel- és leszálló gépek megfelelően tudjanak csatlakozni az országos légi közlekedési hálózathoz. Emellett le- és felszálló légi folyosókat is ki kell jelölni, valamint be kell szerezni azt a földi berendezést, mely a gépek leszállását segíti, de ide tartozik az irányítótorony kialakítása is. A felsoroltakat egy csomagként kell kezelni és megvalósítani.

Jakab István Barna elmondta: az irányítótorony és egyáltalán a légi irányítás kérdése jelentette az egyik legkomolyabb problémát. A folyamat addig jutott, hogy elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, és ebből is az derült ki, hogy a legmegfelelőbb megoldás egy virtuális irányítótorony. Júliusban a Brassó megyei önkormányzat és a légi közlekedés irányítását és felügyeletét biztosító Román Légiforgalmi Szolgálat (Romatsa) között megszületett az a megállapodás, mely értelmében utóbbi vállalta, hogy biztosítja az irányításhoz szükséges szakszemélyzetet és magát a tevékenységet is. A vidombáki reptérre érkező, illetve onnan felszálló gépeket az aradi központból irányítják majd egy virtuális irányítórendszeren (kamerákkal ellátott torony, érzékelők, hálózat) keresztül. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a légi irányítók, a monitorok és az egész követési, irányítási berendezés Aradon lesz, Vidombákon pedig a torony kamerákkal, melyek állandó összeköttetésben állnak a központtal. Jakab István Barna szerint a megállapodás aláírásával végképp eldőlt, hogy a légi irányítást így oldják meg.

A következő lépés, hogy a szükséges felszerelések gazdasági és műszaki tanulmánya elkészüljön, majd következhet a megvásárlásuk. A beruházás felelősei és a szakemberek úgy saccolják, hogy a légi irányítási rendszer minden elemével 2022 őszére, azaz bő egy év múlva készülhet csak el. Elviekben addig minden más elkészül, és következhet a végső engedélyeztetés. Ha a légi irányítás is a „helyére kerül”, onnan már a légitársaságokon múlik, hogy mikor indítják az első gépeket a vidombáki reptérről. Ez akár 2022 végén már megtörténhet – véli a repülőmérnök végzettségű Jakab István Barna.

Az alelnök hozzátette: a háromszékiek számára is fontos, hogy mihamarabb működőképes legyen a reptér, hiszen kevesebb mint fél órányira a várostól elérhető lenne egy légikikötő. Felidézte azt is, jót tett a beruházásnak, hogy a Nemzeti Liberális Párt kormányon van, mivel a megye élén is liberális vezetők állnak, így az elmúlt két évben jelentősen több forráshoz jutott a szomszédos megye. Korábban, 2019-ben a háromszéki és sepsiszentgyörgyi önkormányzatok közbenjárására adott az akkori szociáldemokrata kormány 23 millió lejt a beruházásra – az összeg egyébként megfelelt a Kovászna megyei vállalásnak.