Létszám tekintetében szerényebb, de lelkiekben, nemzeti töltetében annál gazdagabb volt a kovásznai belvárosi református templom kertjében, a hősök emlékműve mellett megrendezett, az aradi vértanúkra való tegnap délutáni emlékezés.
A rendezvényvezető Kopacz Levente bevezetőként, az aradi hősöket méltatva mondta: „férfias elszántsággal tűrték sorsukat, kegyelmet nem kértek”.
A következőkben Orbán Judit kovászna-vajnafali református lelkész szólt az egybegyűltekhez. „Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket” – mondta beszédében. A történelmi események okán a lelkész asszony kijelentette: a katonai győzelmet kihasználva az udvar (a bécsi – szerk. megj.) példátlanul kegyetlen megtorlásba kezdett. Október hatodikának napján, a harmadik bécsi forradalom és Latour hadügyminiszter meggyilkolásának évfordulóját szándékosan választotta a 13 tábornok kivégzésének napjául – emelte ki Orbán asszony.
Tánczos Szende, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum történelem szakos tanára Heinrich Heine német költő 1849 októberében című verséből idézett: „a magyar szabadságharc katonai vereséget szenvedett. Igen, katonait. Mert szellemi és erkölcsi diadala, politikai, társadalmi vívmányai kétségbevonhatatlanul győzedelmeskedtek, még akkor is, ha a Habsburg udvar megsemmisíteni igyekezett azokat”.
Péter Artúr plébános felelevenítette: „1849. október hatodikán Pesten kivégzik Bathányi Lajos miniszterelnököt. Az utolsó szavai: éljen a haza! Aradon ugyanezen a napon 13 honvédtábornokot végeznek ki”. Számos történelmi eseményre utalva azt kérdezte: miért baj, ha mi, magyarok szabadok akarunk lenni?
