Székelyföldi iparosok értekezlete

2008. november 19., szerda, Magazin

A Sepsiszentgyörgyi Ipartestület és Iparosotthon rendezésében tartották meg 1930-ban azt az egész Székelyföldet átfogó értekezletet, melyen részt vettek Brassó, Csík, Háromszék, Maros—Torda és Udvarhelyszék iparos küldöttei.

Az értekezletet az tette fontossá, hogy az iparosok sok nehézséggel küszködtek, és azt gondolták, egy általuk hozott határozat elég lesz bajaik orvoslására. Az 1930. július 30-án 8 órára szétküldött meghívókon a következő témakör szerepelt: 1. A gyűlést mgnyitja és a vendégiparosokat üdvözli Lurtz Gyula, az Ipartestület elnöke. 2. Egyenes adók és forgalmi adók súlyosságáról, és azok elleni védekezésről előadást tart Lurtz Gyula, az Ipartestület elnöke. 3. Az értekezlet határozata abban a kérdésben, hogy az iparfejlesztés szempontjából minden felszabadulandó tanonc köteles legyen a régi céhrendszerben szokásban volt úgynevezett ,,Remek" készítésére, előadó Márton András ipartestületi alelnök. 4. Betegsegélyzőkről általában, előadó Timár József ügyvezető elnök. 5. A női szabó iparról és a nagy arányban fellépett kontárságról és a tanoncnevelésről. Előadó Bokor Sára tanítónő, női szabó. 6. A vasárnapi munkaszünet és az ipartörvény betartása. Előadó Novák János, az Iparosotthon titkára. Az értekezlet után díszközgyűlést tartottak, amelyen az ipar szolgálatában több mint ötven évet eltöltött iparosokat ünnepelték, név szerint a következőket: Pál János cipész, id. Szőcs József cipész, Pap Dezső építész, id. Gál Ferenc cipész, Kovács Ferenc asztalos, Kelemen Gyula asztalos, Gábos Károly szűcs, Valádi György cipész, Csulak József szabó, Kovács András szabó, Bartha Béla mészáros, Gyárfás Albert lakatos, Béres Ferenc csizmadia, Izsák Balázs csizmadia, Ütő Mózes csizmadia, Kovács János csizmadia, Bozsik Ferenc pék, Király István tímár, Kovács Ferenc cipész, Tölgyes Mózes cipész, Kese Pál cipész, Bogdán András bádogos, Kósa Sándor mészáros, Kupán Géza kalapos. Az ötvenéves jubileumukat ünneplő iparosokat az Ipartestület elnöke, Lurtz Gyula üdvözölte. Ünnepi beszédet mondott dr. Duducz Zoltán. Az ünnepeltek nevében köszönetet mondott Bozsik Ferenc. A díszközgyűlés bezárása után, délután egy órakor közebédet adott az Iparosotthon. A belépés díjtalan volt, de az adományokat az aggmenház javára szívesen fogadták.

Az értekezleten hozott határozatok süket fülekre találtak, az iparosok sorsa semmivel nem lett könnyebb, sőt, nehezedett az újabb és újabb törvények kibocsátásával.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1323
szavazógép
2008-11-18: Magazin - x:

Egy sepsiszentgyörgyi család története

Az átalakított Mikovéni-kúria
Sepsiszentgyörgy történetében a XIX. század második felét a város lakosságának a polgári termelési rend és életforma felé haladása jellemezte. Ehhez jelentős mértékben hozzájárultak a város akkori irányítói, akik nemcsak befogadták és segítették az itt letelepedni szándékozó iparosokat és felsőbb képzettséggel rendelkezőket, de több esetben maguk hívtak szakembereket városfejlesztési elképzeléseik megvalósításához, biztosítva számukra az otthonalapítás minden feltételét.
2008-11-19: Magazin - x:

Világhálón követhető expedíció

A világhálón is nyomon követhető a magyar Szépművészeti Múzeum által szervezett nemzetközi régészetei expedíció munkája. A múzeum közleménye szerint a http://www.lahun.blogspot.com oldalon naponta frissülő beszámolók, fotók segítségével az érdeklődők képet kaphatnak az egyiptomi El-Lahun falu melletti rommezőn zajló régészeti munkálatokról, s betekintést nyerhetnek a nyolcfős expedíció mindennapjaiba.