Országos viszonylatban az intenzív terápiás ellátás került a legnehezebb helyzetbe a koronavírus-járvány kezdete óta. Sok helyen a megfelelő műszerezettség és a kellő mennyiségű oxigén hiánya miatt képtelenek a kórházak bővíteni ezeket az osztályokat, de ami mindenütt egyformán a legnagyobb gondot okozza, az az orvoshiány. Ezzel Háromszék legnagyobb kórháza sincsen másként: a húsz ággyal rendelkező intenzív terápiás osztályon hat orvos látja el az életükért küzdő betegeket. Dr. Buzsi Janka osztályvezetőt tevékenységük nehézségeiről kérdeztük.
Míg januárban arról számoltunk be, hogy a sepsiszentgyörgyi megyei kórház intenzív osztályán nyolc szakorvos teljesít szolgálatot, mára a csapat létszáma hatra csökkent, közülük öten teljesítenek ügyeleti szolgálatot. Egy orvost Raed Arafat belügyi államtitkár rendelete alapján a vészhelyzet idejére áthelyeztek Marosvásárhelyre, egy orvos személyi okokra hivatkozva féléves fizetés nélküli szabadságot vett ki, egy orvos egészségügyi okok miatt nem ügyeletezik. Kilátásban van egy gyermeknevelésen lévő orvos visszatérése, de ezzel együtt az osztály minden alkalmazottja eddig nem tapasztalt mértékben túlterhelt – derül ki az osztályvezető beszámolójából. Dr. Buzsi Janka elmondta, a napi nyolcórás munka után az ügyeletes orvos másnap reggelig van szolgálatban, ezért nem jár szabad nap, emberileg szinte lehetetlen még egy teljes munkanapot teljesíteni, így közös megegyezés alapján a szolgálatos másnap 11 óráig dolgozik. Jelenleg havonta öt-hat ügyelet jut egy orvosra, ami rendkívül megterhelő, hisz az intenzív terápiás ellátás mellett, ami az osztályon történik, akár éjszaka is biztosítani kell az altatást, érzéstelenítést a sürgősségi műtétekhez. A napi programban szerepel a dializált betegek katétereinek felhelyezése, a különböző osztályokon adódó speciális eljárások elvégzése, például ha egy beteg perifériás véna nélkül marad, a centrálvéna behelyezéséért átviszik az intenzív osztályra, de gyermekek esetében CT-, illetve MR-vizsgálathoz is hívják az aneszteziológust.
Míg tavaly két emeleten működött az intenzív terápiás ellátás, külön a koronavírusos és külön a nem fertőzött betegek számára, jelenleg mind a húsz ágy ugyanazon a szinten van, természetesen elkülönítve, kilenc a covidos és tizenegy a nem fertőzött, valamint gyanús esetek ellátására. Jó ideje minden ágy foglalt a COVID-részlegen, a másik felületen naponta változó a helyzet. A nehézséget leginkább az okozza, hogy a koronavírusos betegek átlagban két hetet töltenek ezen az osztályon, míg a más eseteket legtöbbször néhány nap alatt megoldják, és az illető visszahelyezhető egy másik osztályra, ahonnan érkezett – részletezte Buzsi doktornő. Azért kellett visszaköltözniük minden ággyal a saját emeletükre, mert a kardiológiaosztályon – amelyet tavaly leszűkítettek és átadtak az intenzív terápiának – megnövekedett a betegforgalom, és az is közrejátszik a zsúfoltságban, hogy Háromszéken egyedül a megyei kórházban működik intenzív terápiás osztály huszonnégy órás ügyeleti vonallal.
Csapatmunka
Hogy az orvoshiányon kívül mi az akadálya annak, hogy az intenzív terápiás ellátást bővítsék, az osztályvezető szakorvos az intenzíves ágyak speciális felszereltségét említette. A megyei kórház érintett húsz ágyának mindenikéhez tudnak lélegeztetőgépet szerelni, de ezen kívül több olyan gép csatlakoztatható, amelyekkel az életfunkciókat monitorizálják. Minden ágynak kell rendelkeznie tizenkét konnektorral, és ha szükség, egyszerre akár mindeniket kell tudni használni, az oxigénellátás és az elektromos hálózat is ennek megfelelően van kialakítva, ezért nem lehet akárhol intenzív ellátást biztosítani. Adott esetben egy egész csapat vesz részt egy súlyos eset ellátásában, ezért az ágyakhoz való könnyű hozzáférést is biztosítani kell.
A csapatmunkáról Buzsi doktornő elmondta, az intenzív osztály asszisztensei is nagyon sok feladatot látnak el, s míg korábban az aneszteziológus asszisztensek csak a délelőtti műszakban dolgoztak, a megnövekedett számú súlyos eset miatt jelenleg tizenkét órás a munkaidejük. Így az ügyeletben adódó altatásnál, érzéstelenítésnél ők felügyelik a pácienst, amíg állapota stabil, így nem kell elvenni asszisztenseket az intenzív ellátásból.
Az elmondottakból kitűnik, ez a munka olyan sokrétű, hogy adott esetben szinte minden osztály igénybe veszi az intenzíves szakemberek tudását, akik a terápiás ellátásban gyakran találkoznak azzal, hogy felbomlik a beteg szervezetének egyensúlya és azonnal kell cselekedni. Előfordul, hogy egyszerre több páciensnél van szükség gyors beavatkozásra, ilyenkor nehéz felállítani az elsőbbségi sorrendet. Ha újraélesztésről van szó, öt perc alatt kell az orvosnak a helyszínre érkeznie, ilyenkor van igen nagy szerepe a csapatmunkának, hogy a többiek át tudják venni a más feladatokat, ügyeletben pedig ez az asszisztensekre hárul. Dr. Buzsi Janka kérdésünkre elmondta, nincs választás, akkor is helyt kell állni, ha az orvos kimerült. Ha műtéthez hívják, utána vissza kell térnie az osztályra és követni a kezelt betegek állapotát. Itt huszonnégy órás követés van, ha bármelyik betegnél renellenes helyzet áll elő, azonnal meg kell oldani – mondotta.
A covidos betegek egy részét a fertőzőosztályról helyezik az intenzív terápiára, de vannak, akik egyenesen a sürgősségről érkeznek. A nem fertőzöttek többnyire egy másik osztályról kerülnek ide, ahogy állapotuk javul, visszautalják az adott osztályra. Folyamatosan azt követik, hogy ne kelljen senkit más megyébe küldeni, ez komoly logisztikát igényel, még az is előfordult, hogy egy beteget hosszabb ideig tartottak a sürgősségen, kivárták, míg felszabadult egy ágy az osztályon.
Soha nem volt ilyen nehéz helyzet
Egyre több a covidos és nem covidos beteg, próbálnak egyensúlyt tartani, nem foszthatnak meg senkit az orvosi ellátástól – mondta Buzsi doktornő. A fertőzött betegek számára sok esetben külön megterhelő, hogy ők akkor is tudatuknál vannak, amikor igen alacsony a szaturációjuk, felfogják a körülöttük történő eseményeket, és mivel üvegszerű elválasztók vannak az egyes részek között, látják, ha egy beteget intubálni kell vagy újraéleszteni, és nagyon megijednek – ecseteli a szakorvos. Az osztályvezető elmondta, sokan félnek az intenzív terápiától, ők próbálják megnyugtatni a betegeket azzal, hogy segíteni akarnak, megtesznek mindent a legjobb tudásuk szerint, de ez mindkét félnek nehéz, orvosnak és páciensnek is, mert naponta látnak embereket meghalni. Míg a nem fertőzöttek esetében a túlélés 70–80 százalékos ezen az osztályon, a covidos betegeknél az utóbbi időben 50–60 százalékos túlélést jegyeztek, az intubáltaknál ez az arány 5–10 százalékos. Amíg lehet, a gépi lélegeztetést próbálják elkerülni, noninvazív ventillálással segítik a beteget addig, ameddig a tüdő regenerálódni kezd, de sajnos van úgy, hogy tudatánál lévő beteget kell intubálni, mert olyanok a paraméterei, amelyek nem egyeztethetőek össze az élettel, és akármelyik percben leállhat a szív az oxigénhiány miatt – részletezte Buzsi doktornő. A gépi lélegeztetés mélyaltatásban történik, ezt nehéz elfogadtatni a beteggel, volt rá eset, hogy az illető visszautasította, de néhány sikeres beavatkozás is történt, a leghosszabb negyvennégy napos volt. A szakorvos elmondta, nagyon sok munka van az intubált beteggel, mert altatásban nem használja a végtagokat, az izmai elsorvadnak, a táplálásukat is meg kell oldani, ezt általában gasztriális szondán keresztül végzik és pépes tápokat juttatnak a gyomorba.
Rendszerszintű hibák
A megyei kórház intenzív osztályán végzett munka rendkívüliségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, ezen a területen a szakmai elégtétel is jóval kevesebb, mint bárhol az egészségügyi ellátásban, éppen ezért kellene jóval inkább megtenniük mindent a kórházak vezetőinek annak érdekében, hogy jó és elegendő szakembert vonzzanak az általuk vezetett intézményekbe. Ebbéli felvetésünkre András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere elmondta, nincs olyan szabályozás, ami megkötné az orvos kezét, hogy ahová versenyvizsgázott, abban a kórházban kell dolgoznia néhány évig, és arra sincs lehetőség, hogy megkülönböztetett fizetést kapjon az az orvos, aki jobban teljesít kollégáinál. Az orvosok alkalmazása nagyon nehézkes, két egyetemi főorvosnak kell jelen lennie a vizsgáztatásnál, és ezt nehéz egyeztetni, több hónapba beletelik, amíg a vizsgát meg lehet szervezni – mondta a kórházvezető. A menedzser szerint a rezidensképzést is közelebb kellene hozni a megyei kórházakhoz, azzal pedig nem ért egyet, hogy akiket sikerült nemrég idevonzani a sürgősségi osztályra, azokat a rezidenseket a járványra való tekintettel máris áthelyezték más kórházakba. András-Nagy Róbert rendszerszintű hibának tartja ezeket a kérdéseket, amelyekkel minden kórház küszködik.