A grúz—orosz háborúnak már három hónapja vége, mégis 20 000-re tehető azon grúz menekültek száma, akik nem térhetnek vissza otthonaikba. Az oroszok továbbra sem vonták ki teljesen csapataikat a két szakadár köztársaságból, az elmúlt hetekben pedig újabb robbantásokról és fosztogatásokról lehetett hallani.
A legfrissebb hírek szerint Grúzia és Oroszország is hajlandó újrakezdeni a tárgyalásokat a két ,,lázadó régióról". A menekültek szeretnének visszatérni dél-oszétiai otthonaikba, ám ez egyelőre lehetetlennek tűnik. Az Amnesty International nemrég elkészült jelentése szerint a Grúzia és a két szakadár tagköztársaság (Dél-Oszétia és Abházia) határán fekvő, úgynevezett ,,védőzónában" rekedt a menekültek többsége. A területről szórványosan térnek vissza a földönfutóvá lett grúzok otthonaikba. A menekültek közül sokan akkor sérültek meg, amikor a veszélyes területeket próbálták elhagyni.
Csatlakozókat vár a NATO
A NATO — Oroszország ellenkezése dacára — továbbra is támogatni fogja a szövetséghez csatlakozni kívánó volt szovjet köztársaságokat — jelentette ki tegnap az észak-atlanti szövetség parlamenti közgyűlésén a szövetség főtitkára. A NATO együtt fog működni minden csatlakozni kívánó országgal a Balkánon, Kelet-Európában és a Kaukázusban... Nem eresztettük le a sorompót, és nem is fogjuk — mondta Jaap de Hoop Scheffer. A Kreml élesen ellenzi, hogy Ukrajna és Grúzia csatlakozzék a NATO-hoz. A csatlakozási tárgyalások megnyitása e két országgal ,,a Reichstag felgyújtását" jelentené — állította minap Dmitrij Rogozin orosz NATO-nagykövet.
Obama és szövetségesei
Barack Obama elszánta magát arra, hogy megerősíti az Egyesült Államok kapcsolatait NATO-beli szövetségeseivel — derül ki a megválasztott amerikai elnök üzenetéből, melyet a NATO parlamenti közgyűlésének valenciai tanácskozásán ismertettek tegnap. ,,Közeli együttműködésre készülök a közgyűlés következő elnökével, az amerikai John Tannerrel a szövetségesi kapcsolatok megerősítése és a globális kihívások közös megoldása végett" — fogalmazott Obama üzenetében, amelyet a közgyűlés jelenlegi elnöke, a portugál José Lello olvasott fel a résztvevőknek.
Lehet, Hillary Clinton lesz a külügyminiszter
Bizonyosnak tűnik, hogy Hillary Clinton New York-i szenátor lesz az új amerikai külügyminiszter — írta tegnap a The Washington Times. Az újság emlékeztetett arra, hogy Barack Obama megválasztott elnök nemegyszer kifejtette: szándéka szerint korábbi riválisait is beemeli kormányába. Az amerikai diplomácia vezetői posztjára legesélyesebb személyek sorában emlegetik Clinton mellett John Kerryt, aki 2004-ben George Bush elnök kihívója volt, és Bill Richardsont, Új-Mexikó állam kormányzóját, aki az első spanyol ajkú politikusként szállt versenybe idén a demokrata elnökjelöltségért. Hillary Clinton múlt pénteken nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy felmerült a neve a jelöltek sorában.
Macedónia beperelte Görögországot
Macedónia beperelte Görögországot a névvita miatt a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságnál, mondván, Görögország megsérti Macedónia azon jogát, hogy tagságra törekedjék nemzetközi szervezetekben. Az ENSZ legmagasabb szintű nemzetközi jogi ítélkező fóruma, amely államok egymás közti jogvitáit bírálja el, az erről szóló tájékoztatásában nem közölte, hogy mikor kíván foglalkozni az üggyel. A volt jugoszláv tagköztársaságot Görögország nem hajlandó elfogadni Macedónia néven, mert Görögországban van egy Macedónia nevű tartomány, és Athén bonyodalmaktól tart arra az esetre, ha elismerne a szomszédságában egy ilyen nevű országot.
Írország újra szavaz
Esetleg már 2009 első felében kiírják az új népszavazást Írországban az Európai Unió reformszerződéséről — érzékeltette egy tegnapi lapinterjújában az ír külügyminiszter. Micháel Martin a Die Presse osztrák napilapnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a pénzügyi válság megváltoztatta az írek hozzáállását az uniós alapszerződéshez. ,,Láttuk, hogy mi történt Izlanddal. Ha egyedül vagyunk, velünk is megeshetett volna."