Beszámoltunk már arról, hogy az országban először Sepsiszentgyörgyön adtak át rendeltetésének a német passzívház-standard szerint épített irodaházat. A darmstadti Passzívház Intézet minősítésével rendelkező ingatlan a Gnome Design Kft. székházának ad otthont, és egészében – a tervezéstől a pályázati munkán át a kivitelezésig – helyi erőforrások felhasználásával készült, a tervezésben és kivitelezésben részt vevők a megrendelőkkel együtt részletesen beszámoltak az egyedi projektről.
A bemutatón a megrendelők, a Gnome Design Kft. képviseletében Bihari Béla és Debreczeni László mellett az általános tervezést végző Török Áron (Open Works Kft.), a statikai, illetve energetikai tervezést megvalósító Varga Szabolcs (V&V Proiekt Kft.), valamint a kivitelező Király Sándor (Instal-All Kft.) vett részt.
Debreczeni László az összességében 1,7 millió euróból megvalósult fejlesztés pénzügyi vonatkozásait összegezte. Eszerint az úgynevezett POR 2.2, vagyis a Regionális Operatív Program beruházásokat finanszírozó fejezetében nyertek támogatást ezelőtt négy esztendővel, amihez 30 százaléknyi önrészt vállaltak. Ebből 1,3 millióba került az irodaház épülete, de jelentős összegeket fordítottak a megfelelő felszerelésekre, a minősítésre. Debreczeni szerint a pályázat nélkül nem tudták volna megvalósítani a beruházást, de aki azt hiszi, hogy a vissza nem térítendő támogatás ingyenpénz, az téved. Ő maga csak a pályázat elkészítésére és lebonyolítására fordított munkaórákat számolta össze: a témakörben 3200 elektronikus levél született, aminek lebonyolítása mintegy 500 munkaórát jelentett, az offline ügyintézés pedig legalább 200–300 munkaórát vett igénybe. A pályázat lebonyolítása a négy év leforgása alatt tehát mintegy száz munkanapot emésztett fel.
Bihari Béla szerint ez az irodaház szervesen épül be a cég hosszabb távú fejlesztési stratégiájába. Az IT-szektorban, elsősorban külföldi megrendeléseket teljesítő vállalkozás vezetője szerint a Befektetés a jövőbe – Gnome Design 2030 elnevezésű terv alapján az irodaház megvalósítására költött többlet elsősorban közvetett módon térül meg. Hiszen fontos, hogy az ügyfelek azt tapasztalják, a vállalat egy modern elképzelés alapján dolgozik, zöldenergiára épít, és ugyanolyan minőségű munkakörülményeket biztosít az alkalmazottaknak, mint tőlünk nyugatabbra. Az informatika területén ugyanis kritikus és kiszámíthatatlan munkaerőhiány van, ezért a hazatelepedést fontolgató szakembereknek vonzóak lehetnek az itt fellelhető körülmények, s ez a cég bővítése szempontjából is rendkívül fontos.
Varga Szabolcs minősített passzívháztervezőként a statikai és épületenergetikai tervezést végezte el. Az első hazai, nem lakáscélú, passzívház-minősítést elnyerő épület kapcsán a tervező elmondta: a minősítési díj kifizetése egyáltalán nem garantálta azt, hogy ezt meg is kapja az épület, hiszen csak alapos ellenőrzés után lehet ezt megszerezni, az esetek többségében pedig a tanúsítványt nem is állítják ki. Sokatmondó az az adat – amiről egyébként a szakember is a bemutatón szerzett tudomást –, hogy a világon összesen 133 irodaház kapta meg ezt a minősítést, a környező országokban is csak kevés nem lakáscélú épület tudta megszerezni (Magyarországon és Bulgáriában egy-egy). Az 1990-ben egy német kutató által kifejlesztett standard immár nem csupán lakóházak esetében alkalmazható különböző éghajlati kritériumok alapján. A koncepció több aktuális problémára is választ ad, ilyen a klímaválság, illetve az energiaválság. Konkrétabban az alkalmazott energiatakarékos megoldások a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését eredményezik (az épület energiaszükségletét 60–70 százalékkal lehet csökkenteni), de a működtetés költsége is jóval kevesebb, mint egy átlagos irodaháznál. Ezzel szemben a szükséges berendezések (szigetelés, a szellőzést biztosító speciális hőcserélők, árnyékolók stb.) költsége nem éri el az összköltség 15–20 százalékát. Az eredmény már az üzembe helyezés első hónapjaiban szembetűnő, hiszen az épületben november elejéig nem volt szükség fűtésre. A gázszámla így havi lebontásban csupán 200 lejbe került (a fűtés és a meleg víz miatt használnak földgázt) az 550 négyzetméter hasznos felülettel és közel 1500 köbméter légtérrel rendelkező épületben. A számítások szerint a téli időszakban is mintegy 300 lejbe kerül a havi fűtésre használt földgáz. Az épület energiatakarékos jellege az alkalmazott speciális szigeteléseken kívül egy hővisszanyerő szellőzőrendszer révén valósul meg, vagyis minden tér folyamatosan szellőzik, a helyiségek hője (akár fűtésből, akár például a bent lévő személyek „kisugárzásából” származik) a befújt friss levegőt melegíti az épület legfelső emeletén elhelyezett hővisszanyerős szellőztető berendezés segítségével. Továbbá az elektromosáram-szükséglet mintegy 30–40 százalékát a tetőn elhelyezett fotovoltaikus rendszer adja.
Török Áron szerint már a tervezés kezdetén a megrendelő jövőképét, fejlesztési stratégiáját tartották szem előtt, tehát az egész folyamatot egy céges kultúra, egy céges jövőkép részeként értelmezték. Ugyanakkor az volt a nagy kihívás, hogy ezt a high-tech házat egy történelmi utcaképbe, nevezetesen az Olt utca 18–19. századi épületei által meghatározott környezetbe kellett beilleszteni. Ezt mind a tető, mind a homlokzat tekintetében sikerült megvalósítani (bár az árnyékolók egy része utólag kerül még fel az épületre). A belsőépítészeti megoldások vonatkozásában, mind az informális, mind a munkaterek tekintetében ökomegoldásokkal kísérleteztek. Egyebek mellett olyan földfalat építettek be, amely 20 centiméter széles tömör döngölt falként az épület páraháztartásában vesz részt. A tűz- és földrengésvédelmi szabályozások miatt azonban, néhány eredeti elképzelésről, mint a faszerkezetek vagy a vályogfalak használata, le kellett mondaniuk. Sikerült azonban megvalósítani a zöldtetőt, amely az egyébként is otthonosságot szem előtt tartva kialakított informális tereket egészíti ki.
A kivitelező képviseletében Király Sándor elmondta, a jelen lévő tervezőkkel közösen az elmúlt években több, hasonló komplexitású munkálatot valósítottak meg. Az irodaház kivitelezése azonban még nagyobb kihívás volt műszaki és logisztikai szempontból egyaránt. Rengeteg premierszámba menő technológiát alkalmaztak, például a földfal megvalósítása érdekében speciális szerszámokat kellett bevetni, melyek használatát menet közben kellett kikísérletezniük. Az épület megfelelő hőszigetelése szempontjából a nyílászárók beszerelése volt a legnagyobb kihívás, hiszen biztosítani kellett a standardnak megfelelő légtömörséget, de a homlokzaton az előregyártott kéregpanelelemek kivitelezése is sok fejtörést okozott.
Az irodákat, informális és rekreációs tereket magában foglaló háromszintes épület bejárásakor a tervezők és kivitelezők további részleteket ismertettek. A szakmai megvalósítások mellett mindannyian arra büszkék, hogy a jövő irodaházát Székelyföldön, helyi vállalkozók széles körű együttműködése révén, valódi csapatként valósították meg, az együttműködés pedig a pályázat elindításának pillanatától a kivitelezés befejezésig tartott.
