A rendezvényt a KOVAKÖ (Kovászna Megyei Középiskolások Szövetsége) és a MAKOSZ (Magyar Középiskolások Országos Szövetsége) szervezte meg idén Sepsiszentgyörgyön a Gyermekek Palotájában. Ide érkeztek péntek reggel a vonat zajától fáradt diákok. Miután mindenki sikeresen regisztrálta magát, lehetőség volt kiválasztani saját alvóhelyünket. Meglepetésemre nagyon sok résztvevő volt különböző megyékből: Bihar, Hunyad, Kovászna, Kolozs, Szilágy, Hargita és Brassó.

Pénteken első közös programunk az ismerkedési játék volt, ami igen odaillő gyakorlatokkal próbálta oldani a társaság hangulatát. Ezután rögtön egymás lapjait mutathattuk be, tapasztalatokat, élményeket közölve. Már akkor kiderült, a találkozó célja a suliújságok és rádiók közti kapcsolatok fejlesztése.

Örömmel láttam, hogy a mai fiatalokat igenis, érdekli a média. Odaülnek a székre megírni a cikket vagy összeállítani az adást. Szeretik, kedvüket lelik benne, és ez a jelenlegi diákok körében igencsak figyelemre méltó. Voltak kezdő és haladó újságszerkesztők és rádiósok is, de az összhangot sikerült megtalálni. A sűrű program és a sok képzés miatt sokan zsörtölődtünk, de talán csak most tudjuk értékelni azt, amit a szervezőktől és az előadóktól kaptunk. Vessünk csak egy pillantást az előadók nevére: Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke, a Brassói Lapok főszerkesztője, Kará­csonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke és a Népújság szerkesztője, László Edit szintén MÚRE-tag, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője, Fülöp Tímea, az Erdély FM részéről, és nem utolsósorban Módi István weboldalszerkesztő.

Mint kiderült, az eddig otthon, saját lapjaiknál, rádióiknál bizonyító emberkék új kihívás elé kerültek, itt volt az ideje, hogy ugyanezt megtegyék együtt, és ennek sikerét mi sem bizonyíthatná jobban, mint maga a Spontán rádióadás és újság, ami mindössze másfél nap leforgása alatt született meg.

Az ismerkedések problémamentesen zajlottak, főleg a szombat esti buli után, olyannyira, hogy vasárnap délelőtt csak hosszú búcsúzkodás után voltak hajlandóak elválni egymástól az új barátok. A rendezvény fő erénye a társaság megoszlása volt, ugyanis a suliújság vagy rádió szerkesztői nem csak a ,,nagyoktól" tanulhattak, hanem egymástól is. Előadások alatt mindig fent voltak a kezek, állandó jelleggel bombázták kérdéseikkel képzőiket. Egymásra támaszkodva indultak neki a szerkesztésnek, nem kímélve idejüket, erejüket, tehetségüket.

Ki egy tippel, ki egy cikkel, ki egy mosollyal, de mindenki hozzásegített a találkozó sikeréhez. Merem állítani, hogy mindenkinek bekerült a hátizsákjába egypár kellemes emlék, tapasztalat, élmény, így hát kénytelenek voltunk ezeket is hazacipelni. A találkozó sikereit látva a csapat létrehozott egy médiacsoportot, mely hasonló típusú együttműködést célzott meg.

Figyelem! Sikergyanús rendezvény... Találkozzunk jövőre ugyanitt, ugyanekkor, tízszer ennyien!