Több hónapja felvetődött már, hogy a Kriza János Általános Iskola középajtai felsős tagozatát – teljesen vagy részben – a községközpontba, Nagyajtára kell költöztetni. Bihari Edömér polgármester és az iskola igazgatója, Benkő Klára úgy nyilatkozott, ha tőlük függne, ők nem nyúlnának az osztályösszevonás eszközéhez, de a közös érdek ezt diktálja: ha nincs elég gyermek, jobb, ha néhányan ingáznak, minthogy összevont osztályokban kelljen tanítani. A közepajtaiak képviseletét vállaló Gyárfás Éva és Kósa Erzsébet azonban úgy véli, nagyon fontos a helyi oktatás megtartása.
Falurombolásra készülnek
Gyárfás Éva, az Erdélyi Magyar Szövetség színeiben megválasztott községi tanácstag megengedhetetlennek tartja, hogy a középajtai felsős tagozatos gyermekeknek a községközpontba kelljen folytatniuk tanulmányaikat. Elítélően szólt azon tanácstagokról, akik – bár középajtaiak –, de az RMDSZ-es polgármesterre, Bihari Edömérre hallgatván támogatják a költözést, és saját párttársáról is, aki nem hajlandó kiállni a középajtaiak ügye mellett: előbbiektől azt várná el, hogy falujukhoz legyenek lojálisak, utóbbitól pedig azt, hogy mondjon nemet, ha magyar osztályok felszámolásáról van szó. A tanácstag szerint nem állja meg a helyét az a kijelentés, amely szerint nincs más megoldás, mert nem lenne gyermek. Pillanatnyilag lehet, hogy nagyajtai gyermekből van több, de alig néhány év múlva fordítva lesz (kilencen, illetve huszonegyen járnak jelenleg az óvodákba) – akkor majd Középajtán fog zajlani az oktatás? – teszi fel a kérdést.
„Amennyiben hagyjuk, hogy az V.–VIII. osztályosokat Nagyajtára vigyék, faluromboláshoz járulunk hozzá. Mert ahol a gyermekek máshol nevelkednek, máshol is fognak családot alapítani – ezt rengeteg tanulmány is bizonyítja. Arról nem is beszélve, hogy számos veszély fenyegeti az ingázó, sokáig felügyelet nélkül hagyott gyermekeket. A nagy szabadságban meglehet, rossz társaságba keveredik, s nem fog tanulni. Ki tudja megmondani, hogy biztosan felült-e reggel vagy délben a buszra? Lehet, nem akarja megvárni a buszt, és gyalog vág neki a két falu közti útnak. Nem nagy a távolság, akár fél óra alatt is könnyen megtehető, de aki az út szélén jár, elüthetik könnyen. És tessék mondani, ki lesz akkor a felelős: az iskola vezetőségéből valaki, aki nem ügyelte fel, hogy mindegyik gyermek felült-e a buszra, vagy a szülő, aki elengedte őt? És akkor is lesz busz, ha esetleg valami délutáni foglalkozásra egyeseknek vissza kell maradniuk az iskolában, vagy olyankor egyedül kell megtenniük a hazafelé vezető utat?” – sorolja érveit Gyárfás Éva.
Középajtát elnyomják
A tanácstag szerint a két falu közt mindig is volt egyfajta megkülönböztetés – mindig Nagyajta javára. Ő maga Nagyajtán született, feleségként került Középajtára, jól tudja, miként vélekednek a nagyobb faluban élők a község kisebb településéről, bár ennek okát és magyarázatát sosem ismerte, és valószínűleg nem is értené meg.
A falu elhanyagolását többször szóvá tette, így bosszúnak érzi, hogy szeptemberben – egy olyan „szokásra” hivatkozva, mely szerint évente váltják a képviselőket – eltávolították őt az iskola vezetőtanácsából. „Igazán szívesen végeztem ezt a feladatot. A szülőkkel közmunkát szerveztem az iskolánál, felvágtuk és eltettük a tüzelőt, megjavítottuk a fásszínt, a gyermekekkel szemetet gyűjteni voltunk… Éppen azért, mert tudták, hogy küzdeni fogok a középajtai tanulók érdekében is, egész egyszerűen eltávolítottak, hogy ne legyek ott a belső körökben. Amikor rákérdeztem, munkám során mit nem végeztem jól – mert mi másért akarnának leváltani? –, nem tudták megindokolni” – mondotta.
A két falu közti különbségtétel véleménye szerint a beruházások szintjén is érzékelhető. Az iskolafejlesztéshez például az elmúlt harminc évben nem járultak hozzá, az önkormányzat csak a tűzifát biztosította és a feltétlenül szükséges javításokat végezték csak el. Ami modernizálás történt, az elsősorban Walter és Erna Böhm osztrák házaspárnak köszönhető, illetve Magyarország kormányának, amely a Romániai Magyar Pedagógusszövetségen keresztül sokat fordított arra, hogy tényleg jó körülmények közt tanulhassanak gyermekeik.
„Középajta mindig megvédte iskoláját. Volt már rá példa, hogy kevés gyermek született, ezért felmerült, hogy tanintézményét felszámolják, de akkor a református egyház volt az, amely saját tulajdonából nyolcvan hektár erdőt adott, hogy annak jövedelméből megmentse az iskolát – a tanács tulajdonában ez az erdő ma is megvan, most is Iskolaerdeje a neve –, ma pedig az RMDSZ színeiben megválasztott magyar vezetők lehetetlenítenék el a közösséget rég szolgáló intézményt. Azé az RMDSZ-é, amely most kormányon van, és a családpolitika támogatását tűzte zászlójára” – mondotta a tanácstag.
Aláírásokat gyűjtöttek
Kósa Erzsébet az iskola vezetőtanácsának tagja. Mint mondotta, a falu népe egységesen az iskola megtartása mellett áll ki, amit aláírásukkal is megerősítettek. Rövid idő alatt 252-en látták el kézjegyükkel az ügy érdekében megfogalmazott tiltakozást – döntő többségük helyben lakik, de akadnak, akik külföldön élve is fontosnak tartották, hogy az otthoniak mellé álljanak. A tiltakozást nem csak az iskolához és a polgármesteri hivatalhoz, hanem a tanfelügyelőséghez, a megyei tanácshoz és Gál Károly RMDSZ-es képviselőhöz is eljuttatták.
Ha kell, „kézzel-lábbal” harcolnak, hogy gyermekeik helyben tanulhassanak. Amennyiben Bihari Edömér mégis keresztülviszi akaratát az RMDSZ-es többségű tanácsban – kérdi: a középajtai tanácstagok hogyhogy a polgármestert támogatják, s nem saját falujukat? –, a szülők elhatározták, ha kell, Barótra viszik gyermekeiket, de nem bízzák az őket kihasználni akarókra. „Ahány gyűlés volt az elmúlt időszakban, annyiszor mondtak mást, ezért köntörfalazás nélkül kijelentem, sem Benkő Klára igazgatónő, sem Bihari Edömér polgármester nem mond igazat. Amikor szülői értekezlet volt, azt mondták, az V–VIII-at teljesen el kell vinni, mert nincs elég gyermek, a tanácsülésen azt mondták, csak az ötödiket, a szülőbizottságban pedig azt, hogy az ötödiket és hetediket. Aztán azt is mondták, hogy nagy a középajtai közköltség, jó lenne, ha spórolni lehetne. Ha pedig olyan jelentős összegről van szó, akkor a református egyháztól annak idején kapott nyolcvan hektár erdőből származó fát ne lábon adják el, hogy aztán kétszázötven lejért vásároljanak tűzifát, hanem termeljék ki ők maguk” – nyilatkozta Kósa Erzsébet.
A gyermekek érdeke
Benkő Klára, a Kriza János Általános Iskola igazgatója megértéséről biztosította a középajtai szülőket, de a maga során ő is megértést vár el. Mint mondja, lehet azt kérni – s meg is teszik –, hogy a tanfelügyelőség mindent úgy hagyjon jóvá, ahogy jelen pillanatban van, de nagyon kérdéses, hogy rábólintanak-e óhajukra. Mert osztály még összevonva sem működhet tíz gyermeknél kevesebbel. A jövő évet Nagyajtán nyolcan kezdik, Középajtán heten, külön-külön egyik sem működhetne, de a kettőből már jóval népesebb osztály lenne – mondja, hozzátéve: miért legyen összevont, ha önálló is lehet?
Benkő Klára úgy véli, a tiltakozó szülőknek el kellene gondolkodniuk azon, gyermekeik érdeke nem azt kívánná-e meg, hogy olyan osztályba járjanak, amelyben csak ők vannak, azaz a tanár figyelme mind rájuk irányul?
„Sajnos, nincs elég gyermek, ezt fájdalommal vesszük tudomásul minden évben. Az elmúlt öt évben három jól felkészült és ügyes címzetes tanítótól kellett búcsút vennünk emiatt – ketten nagyajtaiak voltak és egy középajtai. Tudtuk, hogy baj lesz, próbáltuk a szülőknek jó korán elmondani, hogy előbb-utóbb ez be fog következni, de nehezen értünk szót velük. Azt sem akarják elhinni, hogyha idővel nőni fog a gyermeklétszám, akkor minden további nélkül újra elindulhat a felső tagozat Középajtán is. Sőt, azt mondom, ha ott lesz több gyermek, akár az sem elképzelhetetlen, hogy a nagyajtaiak ingázzanak. Én attól tartok, hogy a tanfelügyelőség felül fogja bírálni elképzeléseinket – mert elég érthetően tudomásunkra hozták, hogy minden nem mehet a megszokottként tovább –, akkor azt nekünk kötelező lesz végrehajtani” – mondotta az intézményvezető.
Bármikor újraindíthatóak az osztályok
Bihari Edömér polgármester úgy nyilatkozott, nem lenne az osztályok összevonásának híve, ha a körülmények nem kényszerítenék erre, illetve ha meggyőződése szerint az nem a gyermekek érdekét szolgálná.
Mint mondotta, már több éve, hogy a négy évfolyam két összevont osztályban tanul, és a következő öt évben sem várható változás. A következő tanévben a huszonöt gyermeket – az ötödikben nyolcan, a hatodikban öten, a hetedikben és nyolcadikban hatan-hatan lesznek – tizenhét ingázó tanár fogja tanítani – hívta fel rá a figyelmet.
A polgármester azt is elmondta: a magyar kormány segítségével felújított és szeptemberben átadott épületbe az óvodások és az elemisták járnak. Az óvodások nem azért költöztek ki a közbirtokosságtól bérelt épületből, hogy havi ötszáz lejt spóroljanak, hanem azért, mert az iskolai épület az óvodafelújítási programban újult meg az előző iskolaigazgató, Gazdag Katalin javaslatára, azaz az óvodának kötelező módon helyet kellett ott biztosítani.
A felújított épülettel szemben található régi iskolaépületre is nagyon ráférne a tatarozás. Ennek érdekében pályázatot tettek le az Országos Beruházási Társasághoz (CNI), az egymillió lejt meghaladó összegből a falakat, tetőzetet, az elektromos hálózatokat és nyílászárókat cserélnék ki, de addig elég áldatlan körülmények közt folyik a tanítás – részletezte a polgármester.
„Az utóbbi években azt a jelzést kaptuk a tanfelügyelőségtől, hogy ahogy jelenleg van, az nincs rendjén, mert az egész megyében csak három helyen vannak összevont V–VIII. osztályok, tennünk kell valamit. A beiskolázási terveinket mi úgy küldjük el, ahogy jelen pillanatban is van, de az utolsó szót ők fogják kimondani. Ezt mondtuk el közösen Benkő Klára igazgatónővel a szeptemberben tartott szülői értekezleten, s ezt követően indult el a közösségi oldalon zajló tiltakozássorozat. Megértem a szülőket, hogy ellenkeznek, hogy aláírásokat gyűjtenek, hogy segítségért fordulnak minden szóba jöhető intézményhez; megértem, hogy félnek az ismeretlentől, a kiszámíthatatlantól. De a szülők tették-e fel maguknak a kérdést, hogy gyermekeik érdekét mi szolgálja jobban? Az-e, hogy nagyobb közösségben és nem összevont osztályokban tanuljanak, ahol tanáraik figyelme nem oszlik meg két különböző anyag leadása és számonkérése közt, vagy az, hogy rosszabb körülmények közt otthon legyenek? A két falu közti három kilométert háromszor fogja megtenni az iskolabusz, s ha kell többször is – ez nem távolság számunkra. Arról is biztosítok mindenkit, hogy amikor a gyermeklétszám ismét tízre nő vagy azt meghaladja, szó nélkül újraindítjuk a középajtai osztályokat. Azért is újítjuk fel a régi iskolaépületet, mert bízunk abban, hogy öt-hat éven belül ismét megtelik gyermekkel!” – nyilatkozta a községvezető.