Egykor nagyon jól működött a Székely Mikó Kollégium diáklapja, és sorozatban jelentek meg a lélegzetállító magazinok. Többek között olyanok is, melyekről a tanárok nem tudtak, talán még most sem sejtik, hogy léteztek. A legutolsó újság iskolánkban a Micsodi, de azóta szünet volt, ami körülbelül négy éve tart. A Kavarkád első száma egy kisebb nekifutamodás, amelyben bemutatkozik pár sorban a szerkesztőség, majd ezt követi egy rövid kalauzolás az eddigi újságindításról. Mivel nem akarjuk, hogy az újság szűk látókörű legyen, több irányban is szeretnénk elindulni. Az első számban aktuális témákat tálalunk, mint például a büfés reformok, gólyahét. Az irodalmi cikkek sem maradtak el. Eleinte nyolc oldalasra terveztük, viszont anyag került bőven, és így tíz oldalasra növekedett, bár nem ez volt a legpraktikusabb megoldás, hiszen két A3-as lapból és egy A4-es lapból áll, úgyhogy ha majd több cikk érkezik be, és az írni szeretők érdeklődéssel kísérik lapunkat, akkor tizenkét oldalas Kavarkád lesz. Ötleteink már vannak, folyamatosan szeretnénk bővíteni a szerkesztőséget, és egyre több embert vonnánk be, hogy biztosítsuk diákújságunk jövőjét.

Grafikákkal tesszük hangulatosabbá a cikkeket, a figurákat úgy alakítva, hogy találjanak a mondandóhoz, olykor kis magyarázatul is szolgálhatnak. További céljainkról annyit, hogy szeretnénk interjúkat, túrabeszámolókat is beépíteni, és olykor ki-kipillantani iskolánkból, hogy a diákságot tájékoztassuk arról, mi is történik körülötte. A nagy kapkodás, reméljük, meghozza majd gyümölcsét, és innen már csak a fejlődés fogja kísérni Kavarkádunkat.

Fazakas Noémi