Mit is adott nekünk az online oktatás?

2022. január 31., hétfő, Nyílttér

Ha az online oktatásra gondolunk, valószínűleg senkinek nem egy pozitív, kellemes gondolat fog elsőre az eszébe jutni. El kell ismernünk, nem ez az időszak volt az oktatás fénykora, de tényleg csak negatív dolgokat hozott az elmúlt két év az oktatásban? Erről kérdeztem meg pár egyetemista diákot és egy egyetemi tanárt is.

Meglepetésemre több pozitív dolgot is említettek az általam megkérdezett diákok. Többen kiemelték, hogy az órákról készült felvételek nagyon hasznosak. Nagyban megkönnyítik a jegyzetek kiegészítését, a tanulást, bármikor elérhetőek és visszanézhetőek bárhonnan, és ha netán lemaradt volna valaki az adott óráról, bármikor bepótolhatóak azok. Ez igaz az egyéb anyagokra, amit ha feltöltenek egy közös platformra, akkor a diákok könnyedén hozzáférhetnek.

Egy másik nagy előnyét jelentik az online térnek az applikációk, amelyek az internetes oktatás által előtérbe kerültek, esetleg ez motiválta létrejöttüket. Több ilyen alkalmazást is kiemeltek a diákok, például a Mentimeter, amellyel anonim módon felmérhető egy osztály vagy egy csoport véleménye egy adott kérdésről nagyon rövid idő alatt. De itt említhetnénk a Seppo alkalmazást is, amely interaktív feladatok létrehozását könnyítheti meg és teheti sokkal érdekesebbé.

Egyik diák kiemelte: az online tér használatának környezetkímélő hatása is létezik. Mivel dolgozatainkat elektronikus formában írjuk, így sokkal kevesebb papírt használunk és sokkal könnyebb eljuttatni a tanárokhoz, majd azokat egyszerűbb rendszerezve tárolni is, mint fizikai formájukban. Emellett, ha az elméleti órákat online tartják, amire sok esetben nagyon alkalmasak, csak a gyakorlati tárgyakra kell eljutni az egyetemre, így a közlekedés is egyszerűbbé válna, mert a diákok nem egyszerre, reggel szeretnék igénybe venni a tömegközlekedést, hanem ez megoszlik a különböző napszakok között, hisz mindenkinek máskor lennének a gyakorlati órái.

A témában megkérdeztem Dr. Győrffy Gábor egyetemi docenst is, aki az előnyök közül kiemelte: „Gyorsabban össze lehet hívni egy csoportot, bármikor lehet online tanácskozni, függetlenül attól, hogy ki hol van, tehát ilyen értelemben szabadságot nyújt. Szintén emiatt előny, hogy bárkit be lehet kapcsolni az órába, bárhonnan meg lehet hívni szakembereket. A vizuális része a tanításnak is kézenfekvőbb, az online oktatási felületek számos lehetőségeket nyújtanak, ezek nehézkesebben működtek a jelenléti oktatásban.”

Mindezeket a tapasztalatokat, amelyek az elmúlt időszakban valami könnyebbséget hoztak az oktatási folyamatban, a jövőben is lehet hasznosítani akár a jelenléti tanítás során mind az iskolai, mind a felsőoktatási rendszerben.

Simon Soma
(A szerző újságíró szakos egyetemi hallgató)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 490
szavazógép
2022-01-31: Élő múlt - :

Múlt és jövő között, rohanva

,,A Kárpátok géniusza, a nép legszeretettebb fia”, Nicolae Ceaușescu demográfiai forradalmat javasolt, hogy minél több román gyermek szülessen. Nők ezrei voltak megaláztatásnak kitéve, rendszeresen ellenőrizték, vizsgálták őket – a román nemzeti állam lakosságának gyarapodása érdekében. Valószínű, hogy most látjuk a katasztrófa eredményét.
2022-01-31: Kultúra - Puskás Attila:

A finn Linnankoski (Egykori olvasmányaim)

A sokunk által testvérnek tartott finn nemzet hatalmas szomszédjában, az orosz birodalomban élte rövid életét Vihtori Johann Peltonen néven, míg az irodalomban és a köztudatban is Johannes Linnankoski néven ismerjük. Askolában született 1869-ben, és mindössze 43 évesen halt meg, 1913-ban Helsinkiben.