November 28-án volt százéves Claude Lévi-Strauss belga származású francia etnológus, szociológus és antropológus, a strukturális antropológia atyja. Brüsszelben született. A párizsi Sorbonne-on hallgatott filozófiát és jogot, itt ébredt fel érdeklődése az etnológia és az antropológia iránt. 1935-ben szociológiai katedrát kapott a brazíliai Sao Paolóban, ahol ,,az utolsó primitív népek iránti romantikus vonzalmától hajtva", jelentős terepmunkát is folytatott az Amazonas menti őserdőkben élő indiánok között.
Tapasztalatait mások felfedezéseivel ötvözve teremtette meg a strukturális antropológia tudományát, amely a még működő primitív társadalmak viselkedési modelljeinek, szervezeti felépítésének és mítoszvilágának tanulmányozásából von le általános következtetéseket. A strukturalista nyelvészet fogalmait alkalmazva a vallási valóságot és az emberi gondolkodás e mögött megbúvó szerkezetét vizsgálta. Az archaikus kultúrát szimbólumrendszerként fogta fel, amely egy mély és tudattalan struktúrát modellez. A ,,vadember" gondolkodását rehabilitálva az ősi kultúrák gondolkodását egy sajátos, de következetes asszociációs és metaforikus logikára, illetve az arra épülő mágikus és totemisztikus viselkedési mintákra, mint egyfajta ősi vallás formájára vezette vissza. Híres analógiájában a kultúrákat mozgásban lévő vonatokhoz hasonlította: nincs olyan rögzített ― vagyis a kultúrán túli ― pont, amelyből a többieket megítélhetnénk. Minden csupán nézőpont kérdése: azért mondunk ítéletet, mert mindannyian érdekelt felek vagyunk. Utazásairól, élményeiről Szomorú trópusok című művében számolt be, amely nemcsak etnográfus útleírás, hanem filozófiai értekezés és széppróza is. A könyv a gyarmatosítás felszámolásának idején jelentős szerepet játszott a ,,primitív népek" kultúrájának átértékelésében. Ő volt a francia strukturalista mozgalom vezéralakja, fő teoretikusa.
Lévi Strauss, aki 1972-től a Francia Akadémia tagja, a ,,halhatatlanok" egyike, hosszú élete során mintegy húsz könyvet publikált. 1964―1971 között írta meg négykötetes főművét, a Mythologicát, amelyben a strukturalista antropológia által feltárt archaikus gondolkodási struktúrákat foglalta össze. Nagyon borúlátóan nyilatkozott az emberiség jövőjéről: szerinte ,,a világ az ember nélkül kezdődött, és az ember nélkül fog véget érni". Magyarul megjelent a Faj és történelem, valamint a Strukturális antropológia című műve is. Ez utóbbi tanulmánygyűjtemény a szerző szerteágazó érdeklődéséről ad tanúbizonyságot ― a nyelv és rokonság összefüggéseitől, a társadalomszerveződésen, a művészeti jelenségeken át a vallástudományig ―, a mű mégis egységes, következetes szemléletet sugall.
Születésnapjáról világszerte megemlékeztek. Magyarországon az Artemisszió Alapítvány és a Néprajzi Múzeum rendezvénnyel, valamint a Faj és történelem című írására épülő, Másik című tárlattal tiszteleg az idős tudós előtt, a kiállítás 2009. április végéig látogatható.
