Az Incze László Céhtörténeti Múzeumban megnyitották tegnap azt a kiállítást, amely Csángóföld különlegességeit, életérzetét és fontosságát próbálja átadni a művészetkedvelő közönségnek. A Csángóföldi reflexiók vándorkiállításon 29 képzőművész alkotásait lehet megcsodálni, a tárlat május 8-ig látogatható.
A nem mindennapi, első alkalommal a csernátoni Sylvester Lajos Könyvtár alagsori galériájában bemutatott anyag Csángóföld esszenciáját hívatott megfogni, életképek, vallásos motívumok, absztrakt ábrázolások nyújtanak a szemlélődő számára többé-kevésbé globális képet a jobb sorsra érdemes szórványról. A kiállítás alapötlete szorosan összefügg Salamon Ferenc nyugalmazott tanár, Ágoston József csernátoni kultúrfelelős és Székely Géza alsócsernátoni születésű grafikus és könyvillusztrátor által istápolt IKA Képzőművészeti Alkotóműhely létrejöttével, amely társulva az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete, valamint a kézdivásárhelyi Incze László munkaközösségével, Bod Péter szülőfaluja után a céhes városba is elhozta a vándorkiállítást, amelyet ezt megelőzően a marosvásárhelyi dr. Bernády György Kulturális és Művelődési Központban mutattak be. „Innen Brassóba, a Reménység Házába visszük a kiállítást, június végén pedig Gyimesközéplokon, a Kultúrcsűr átadási ünnepségén lehet megtekinteni a munkákat” – mondotta érdeklődésünkre Székely Géza.
A kézdivásárhelyi kiállítás megnyitóján előbb dr. Dimény Attila, a múzeum vezetője üdvözölte a jelenlévőket, a munkákat pedig Lénárt Tamás művészettörténész méltatta. „A csángó sors tulipános kelengyéjéből olyan elemek kerültek bemutatásra, amelyek témában és technikában is sokszínűséget mutatnak. Először feltűnhet a tárlat anyagában, hogy a csángó ember mikrokozmoszának közepén Isten áll, és minden külsőbb rétegen – egyénen, közösségen és környezeten – rajta hagyja nyomát. A népi vallásosság bemutatásában fényképészek láttatják a katolikus hit gyakorlatához kapcsolódó megbecsült tárgyakat, képzőművészek alkotják újra keresztfák és templomok vallásos töltetű képeit, illetve egy csángó Madonna-szobor példázza a hit és hétköznap szerves összeolvadását” – mondotta a művészettörténész.
A festményeket, akvarelleket, fotókat, fából készült szobrokat és kisméretű plasztikai kompozíciókat felvonultató, változatosan gazdag, élénk kiállításon közreműködött Jánó Kinga egyetemi hallgató, népdalénekes, illetve a kiállítóként is szereplő Éltes Barna képzőművész, aki tilinkón játszott alkalomhoz illő csángó dalokat.
A megnyitón Székely Géza kifejtette: szeretné, ha a mostani kiállítás alapját képezné az IKA Képzőművészeti Alkotóműhelynek egy megálmodott állandó képtárának, ehhez persze a tárlat anyagához is hozzájáruló képzőművészek adományozókészsége is szükségeltetik. A kiállításról szólva kifejtette: kezdeményezésük azon megfontolásból született, hogy hozzájáruljon a maga szerény, de a képi kifejezőerő révén hatni tudó eszközeivel egy létében, identitásában veszélyeztetett közösség, a csángómagyarság iránti fokozottabb odafigyelés felkeltéséhez.
Ágoston József csernátoni kultúrfelelős köszönetét tolmácsolta mindazoknak, akik felpártolták a művészetet, kiemelten Bakk-Vitális Kingának, a Zarah Moden és New Fashion kézruhagyár vezérigazgatójának, Bartha Vilmosnak és Somai Zsombornak, a Nexxon cég vezetőinek, Hegedüs Ferenc vállalkozónak, a Julius Meinl Kft.-t igazgató Dobri Tibornak, Mucsi Mihálynak és Mucsi Enikőnek, az Agrico-M cég tulajdonosainak, valamint Becsek Lászlónak, a Biofarm Kft. tulajdonosának.
