A baróti református gyülekezet 2006-tól július első vasárnapján tartja a Hazatérés Napja nevet viselő ünnepét. Idén nemcsak a templomszentelésről emlékeznek meg, hanem hálát adnak a templom külső felújításáért, a torony újrafedéséért és az udvar gyülekezet erejéből történő térkövezéséért is. Hétfő délelőtt a templomra visszahelyezték a toronygombot.
A tornyot borító bádogfödés újrafestésének gondolata 2019-ben merült fel. A templom legutóbbi felújításában is szerepet vállaló Cseresznyés Szilamér ipari alpinista, vállalkozó megvizsgálta a bádog állapotát, s arra a következtetésre jutott, hogy a torony építése alkalmával, azaz 1957-ben feltett anyag menthetetlen, cserélni kell.
A presbitérium támogatta a beruházást. Fontos volt az is, hogy Magyarország Miniszterelnöksége a templomok arculatjavítására pályázatot hirdetett, azon pedig tizenötmillió forintot, akkori értéken közel 190 ezer lejt nyertek, amit ők még negyvenötezer lejjel kiegészítettek. Volt tehát miből költeni a torony teljes megújítására, teteje új lemezekkel való borítására, a templom falának és nyílászárói kinti újrafestésére és a hibák kijavítására.
A toronygombot néhány hete vették le, abban pedig hatvanöt évvel ezelőtt elhelyezett dokumentumokat találtak. Kese Jenő, a gyülekezet harmadik önálló lelkipásztora az egyházközség történetét írta meg a kezdetektől 1957-ig, mellékelve volt a presbiterek és az egyházközséghez tartozó családok névsora, a Veszely Károly által 1867-ben írt Baróti plébánia című művének a református gyülekezet híveire vonatkozó része és a torony részletes, rajzolt terveket, műszaki leírásokat és költségvetést tartalmazó kivitelezési dokumentációja.
Az új dokumentumok sorában az egyházközség utóbbi évtizedeinek legfontosabb pillanatairól írt Tordai Árpád tiszteletes, mellékelték a Krizbai Imre lelkészsége idején tisztségben levő templomépítő, illetve a jelenleg feladatot vállaló presbitérium névsorát, az egyházközségben fellelhető családnevekről szóló kimutatást, és mintegy mutatva, hogy az Európai Unió tagországában, Romániában magyarként élünk, három pénzérmét helyeztek el.
A Szász István bádogos által készített új időkapszulába az okiratokat Komporály Viktor főgondnok és Baló András gondnok helyezte el, a toronygombot az Alpin Kft. munkatársai illesztették a helyére. Tordai Árpád lelkipásztor az eseményen mondott imájában úgy fogalmazott: a szépen kivitelezett toronydísz és az időkapszula álljon tanúságul a következő nemzedékek számára, hogy „itt, Baróton, Erdővidéken, Székelyföldön, Erdélyben, a Kárpát-medencében él még hitét, anyanyelvét, örökségeinek hagyományát, reménységét, egymáshoz való ragaszkodását és szeretetét megtartó ember”.
