Sepsiszentgyörgyön a megyeházán tartották az első Kárpát-medencei alkotmánybírósági konferenciát szombaton. A négy ország kilenc magyar anyanyelvű alkotmánybírójának részvételével lezajlott találkozó célja a Kárpát-medencei nemzeti kisebbségekre vonatkozó alkotmányjogi gyakorlatok, a tartományi és nemzetiségi autonómia, kisebbségvédelem, valamint demokratikus önkormányzati törekvések kérdéskörének megvizsgálása volt.
A rendezvény kezdeményezője, Puskás Bálint Zoltán nyugalmazott alkotmánybíró a megnyitón kiemelte, a konferenciát hagyományteremtő szándékkal szervezték meg, Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy önkormányzata közreműködésével.
Kisebbségi közösségként sok esetben – különösen, amikor jogsérelmet tapasztalunk – keressük a törvényes, alkotmányos kapaszkodókat – mondotta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Ezért is fontos egy stabil, törvényes rend, ezért is fontos ez a konferencia. Különösen a joggyakorlat tekintetében van nagy különbség Románia és a többi európai, Kárpát-medencei ország között. „Romániai magyarokként prioritás az alkotmányos rend, az a célunk, hogy harminc év után új alkotmány szülessen Romániában” – hangsúlyozta. „Meggyőződésünk, hogy nem módosítani kell a jelenlegi alaptörvényt, hanem újat kell alkotni azért, hogy tisztázzuk végre: Románia milyen ország, hiszen jelenleg a félprezidenciális rendszer miatt kétpólusú a berendezkedése, és ez rengeteg hatalmi vitát szül. Mi a parlamentáris demokrácia mellett tesszük le voksunkat” – fejtette ki a tanácselnök.
Sulyok Tamás, a magyar Alkotmánybíróság elnöke azt hangoztatta, az alkotmánybíróságok Európában akkor tudnak fennmaradni, ha fokozzák együttműködésüket. „Nekünk szerencsénk van itt, a Kárpát-medencében, hiszen magyarul, anyanyelvünkön tudunk beszélni három másik állam magyar nemzetiségű alkotmánybíróival. Ez is erősíti az együttműködésünket, ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy a munkakapcsolat mellett hosszú évek barátsága is összeköt bennünket” – mondotta.
Korhecz Tamás, a szerbiai Alkotmánybíróság tagja a tartományi és nemzetiségi autonómiáról beszélt, majd Varga Zs. András, a Kúria elnöke a Velencei Bizottság kisebbségvédelmi gyakorlatát vázolta. Mészáros Lajos, a Szlovákiai Országos Bírósági Tanács tagja, volt alkotmánybíró a demokratikus önkormányzati törekvéseket ismertette, majd Varga Attila, a romániai Alkotmánybíróság tagja a jogállamfelfogás és -értelmezés kérdéskörében értekezett.
A második panelben Sulyok Tamás az alkotmányjogi gondolkodásban használt nemzeti és kisebbségi identitás kérdéskörét járta körül, ezt követően Szigeti Lubos, a szlovákiai Alkotmánybíróság alelnöke a nemzeti kisebbségek helyzetének szlovákiai szabályozásáról beszélt. Benke Károly, a romániai Alkotmánybíróság segédbírói testületének megbízott vezetője a helyi közigazgatás alapelveiről beszélt a hazai Alkotmánybíróság gyakorlatában. Puskás Bálint az egységes nemzetállam fogalmát járta körül.
A konferencián az önkormányzati szakemberek mellett, többek között a Sapientia EMTE jogászhallgatói, a kolozsvári Jurátus Kör tagjai, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet munkatársai, valamint a Kovászna megyei ügyvédi kamara tagjai vettek részt. (sz.)
