Sólyom László azt is kérte, hogy gyorsítsák fel a közös történelemkönyv mielőbbi megvalósítását, és támogassák a kisebbségek kapcsolattartását az anyaország civil és állami szervezeteivel. A magyar államfő emellett megfontolásra ajánlotta a kisebbségi ombudsman intézményének bevezetését. Egy különbiztos nagyobb súlyt adhat a kérdéseknek — érvelt Sólyom László. Ivan Gasparovic szerint nincs szükség a kisebbségi ombudsmanra, de ennek ellenére még lehet beszélni a kérdésről. * Ivan Gasparovic az MTI kérdésére kiemelte: egyetért azzal, hogy a kisebbségi tankönyvekben kétnyelvűek legyenek a földrajzi megnevezések. Csak néhány település neve kétséges, azoké, amelyeknek a nevét a XIX. században magyarosították — tette hozzá. Ugyanakkor kiemelte: a szlovákiai magyar tankönyvek ellen politikai szempontból lehettek kifogások, de jogi szempontból a kifogásolt tankönyvek rendben voltak. Arra a kérdésre, hogy aláírja-e a szerdán a parlament által elfogadott jogszabályt, Ivan Gasparovic azt mondta: még nem kapta meg a dokumentumot, így nem is olvasta azt. Sólyom László szerint ,,legfőbb ideje" volt elfogadni ezt a törvényt. ,,Azzal, hogy ezt a törvényt meghozták, semmilyen kegyet nem gyakoroltak, egy korábbi normális állapotot állítottak helyre" — hangsúlyozta a magyar államfő. Hozzátette: arra kérte szlovák partnerét, hogy minél előbb írja alá a törvényt. A két elnök a találkozó után elítélte a szélsőségeseket a határ mindkét oldalán. * Kérdésre válaszolva Sólyom László kiemelte: Magyarországon nem kérdőjelezik meg a trianoni szerződés érvényességét, ezért nem érti, miért lenne szükség a magyar álláspont újabb hivatalos megerősítésére. A magyar—szlovák alapszerződésben benne van, hogy a két állam elismeri a mai országhatárokat, és nincs területi követelése egymással szemben. Egy Trianont megerősítő magyar nyilatkozat szükségességét Mikulás Dzurinda volt szlovák kormányfő vetette fel a héten az MTI-nek adott interjújában. * Sólyom László magyar újságíróknak azt is hangsúlyozta, aggasztó, hogy a miniszterelnöki tárgyalás után folytatódtak a magyarság elleni kirohanások, aggasztó az a stílus, ahogyan elutasították Gyurcsány Ferenc hatpontos javaslatát. Ennek ellenére még mindig jobb találkozni egymással, mint az, ha nem beszélne egymással a magyar és a szlovák fél — tette hozzá.

Átadták a Prima Primissima Díjakat

Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat pénteken este Budapesten a Művészetek Palotájában. A díjazottak: Csoóri Sándor író, költő; Markó Iván táncművész, koreográfus; Keleti Éva fotóriporter; Pusztay János nyelvész; Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság házfőnöke; Novák István építész; Szegő András újságíró; Koncz Zsuzsa előadóművész; a Muzsikás Együttes és az MKB Veszprém kézilabdacsapata. A közönségdíjat Halász Judit színművésznő, az idén először kiosztott televíziós különdíjat pedig a Magyar Televízió kapta. * Csoóri Sándor Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas, Herder-díjas költő, író 1930. február 3-án született Zámolyon. 1953 óta publikál, a szellemi és politikai ellenzék vezető alakja, a rendszerváltás egyik előkészítője volt. Sára Sándor több filmjének forgatókönyvírója. 1992 óta a Hitel című irodalmi folyóirat főszerkesztője. A Magyarok Világszövetségének egykori elnökeként ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását.

A Julianus-díj kitüntetettjei

Többek között Raffay Ernő történész és Koltay Gábor filmrendező vehette át Csíkszeredában az idei Julianus-díjat, amely a magyarság érdekében hivatástudattal végzett tevékenységet honorálja. Összesen hat személynek ítélte oda idén a díjat a csíkszeredai Julianus Alapítvány kuratóriuma, amely Raffayn és Koltayn kívül a marosvásárhelyi Lohinszky Loránd színművész, a budapesti Vekerdi József nyelvész, a győri Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes, a szatmárnémeti Muzsnay Árpád újságíró munkásságát is honorálta.