A tavalyi elő­adásból már jól ismert arcokkal volt tele a Székely Mikó Kollégium konferenciaterme az elmúlt napokban, akik figyelmesen hallgatták a rendezőt vagy játszottak-énekeltek, miközben a rockzenekar a jól ismert akkordokat játszotta. A teremben lehetetlen volt beszélgetni, ezért a bejárati ajtó előtt és egy közeli kávézó teraszán sikerült megszólaltatnunk a producert, valamint Kis-Lukács Bernadett, Laczkó-Vass Róbert és Buta Árpád énekeseket.

Komoly kihívás a logisztika

Egyelőre csak a színészekkel és a rockzenekarral próbálnak, a szimfonikus zenekar, a kórus és a táncosok csak augusztus közepén csatlakoznak a csapathoz az Arénában zajló próbákon – mondta Dancs Zsolt. „Lesz majd egy nagyon intenzív hetünk, amikor együtt kelünk-fekszünk, és teljes erőbedobással dolgozunk azon, hogy még komolyabb színvonalú, még pörgőbb, még látványosabb előadást kínáljunk a nézőknek, mint tavaly” – fogalmazott. Az alapkoncepció természetesen nem változik, csak tökéletesíteni szeretnék a produkciót minden szempontból.

Tavaly öt nap alatt elfogytak a jegyek, és sokan nem juthattak be, de idén újra lesz öt előadás, és nincsenek járványügyi korlátozások, ezért bíznak benne, hogy minden érdeklődő megtekintheti majd az augusztus 20–24. között színpadra kerülő székelyföldi nagyprodukciót.

Dancs Zsolt szerint minden szereplő örömmel fogadta a hírt, hogy idén újra bemutatják az előadást. Hangsúlyozta: már tavaly így búcsúztak el tőlük, mégis sokkal nehezebb volt egyeztetni az alkotókkal. Tavaly a járványhelyzet több szempontból is kedvezett a szervezésnek, nagyon sok olyan szereplője van az előadásnak, akinek szünetelt az előadói tevékenysége, tehát jobban ráértek. Most komoly feladatot jelentett a próbarend összeállítása, szerencsére dupla szereposztás van, ami jól jött ilyen szempontból.

A tapasztalataik ellenére nem könnyebb az idei bemutatóra való felkészülés, nehéz lesz legalább ugyanolyan színvonalon megszólaltatni az előadást, mint tavaly – mondta a producer. Elárulta, hogy hosszabb távú tervei is vannak ezzel a stábbal. „Annyira pontosan összeilleszkedett ez a 405 darabból álló puzzle – melyben természetesen benne van a technikai és adminisztratív háttérszemélyzet, önkéntesek stb. –, és olyan hihetetlen értéket jelent, hogy szinte kötelességemnek érzem hosszabb távon is megőrizni, foglalkoztatni ezt a csapatot” – fogalmazott.

Kérdésünkre arról is beszámolt, hogy az István, a király szerzői nagyon jól fogadták a tavalyi sepsiszentgyörgyi előadások hírét, reményei szerint idén mégiscsak megtisztelnek jelenlétükkel, ugyanis a személyes élményeket – a grandiózus színpadképet, látványt, hangzást – nem tudják pótolni a felvételek. Hozzátette: a jogdíjtulajdonosok is támogatják az újabb előadásokat, ötletekkel látják el őket, maximális bizalmat érez a részükről.

Megszerette Gizellát

Az előadás fontosabb alkotóinak bemutatásából kimaradt tavaly Kis-Lukács Bernadett, Gizella egyik alakítója, ezért elsőként őt kerestük meg.

Kis-Lukács Bernadett énekes előadóművész, a Kolozsvári Magyar Opera tagja. Nagyon örült, amikor a tavalyi bemutató után bejelentették, hogy idén is lesz István, a király, azóta várja, hogy újra itt lehessen. Már nagyon hiányoztak neki ezek az emberek, örül, hogy újra együtt dolgozhat velük. Örömmel tapasztalta, hogy nagyon jó visszhangja volt az előadásnak, ő is úgy érezte, hogy különleges produkció született, de ő sosem elégedett a saját teljesítményével, arra törekszik, hogy még gazdagabbá tudja tenni az alakítását.

Mint mesélte, Kolozsváron látta egyszer az István, a királyt magyarországi művészek előadásában, és akkor született meg benne az a vágy, hogy ő is szeretne egyszer énekelni benne. Valójában Réka volt a szerep­álma, először arra küldte be a jelentkezési videóját, de a szervezők javaslatára Gizellára is jelentkezett, és végül erre válogatták be. Azóta nagyon megszerette Gizellát, ma már azt érzi, jól látta a rendező, hogy Gizellának kell lennie, több szempontból is ez fekszik neki igazán.

Nem csak azokban a jelenetekben van színpadon, amikor énekelnie kell, és az a legnagyobb kihívás számára, hogy néma szereplőként is hiteles legyen. Szerinte bizonyos szempontból könnyebb az idei felkészülés, mert már ismerik a koreográfiát, a partnereket, de talán pont ezért nehezebb is, mert nehéz új megoldásokat, új utakat találni.

Magából építkezik

„Nagyon szeretek itt lenni, nekem Székelyföld az igazi otthonom” – mondta lapunknak Laczkó-Vass Róbert kolozsvári színész, énekes, költő, közíró, Solt egyik alakítója, aki Gyergyóremetén született, de bevallása szerint még nem sikerült igazán ismertté válnia sem Hargita megyében, sem Háromszéken. Az első szereplőválogatáson ő nem volt jelen, csak később került be az előadásba.

Mint mondta, meglepetés volt számára az a színvonal, amely a próbákon fogadta, és megtisztelőnek érezte, hogy ennyi közismert énekessel, ilyen jó zenészekkel dolgozhat. Végzettsége szerint színész, így ez a része a munkának nem volt túl nagy kihívás számára. A zenés színpadon is jelen van immár 21 éve, évente két-három szereppel, tehát az éneklés sem új feladat, bár erről nincs diplomája. Énekelt már operát, musicalt, operettet, de rockoperában eddig még nem volt alkalma kipróbálni magát.

Általában azt a szerepét szereti a legjobban, amelyet éppen játszik, ez így van a Solttal is. Természetesen végignézte a felvételeket, amelyeket talált a darabról, de egyik Solthoz sem szeretne hasonlítani. Úgy gondolja, megvan benne az a fajta gőgre, fennhéjázásra való hajlam, ami a szerephez szükséges – mondja mosolyogva. „És ha körülnézünk a politikában, ott is láthatunk hasonló példákat” – teszi hozzá.
 

Rockmuzsikába oltott szabadságérzet

Két helyen változott a szereposztás a tavalyi előadáshoz képest. Az egyik Vecellin, melynek egyik alakítója idén Buta Árpád marosvásárhelyi énekes lesz.

Buta Árpád mosolyogva mesélte lapunknak, hogy amikor a próbán először meghallotta a zenekart játszani, lúdbőrözött a háta. Csodálatosnak érzi ezt a darabot, nagy öröm számára, hogy itt lehet. Mint elmondta, Kolozsváron végzett a Zeneakadémián, tíz évig énekelt a marosvásárhelyi filharmónia kórusában, most pedig a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen éneket tanít, ugyanakkor operett-előadásokban szokott fellépni, de musicalrészleteket és magyar nótákat is előad különböző színpadokon. Nem véletlen tehát, hogy ő is bekerült az István, a király csapatába.

Bizonyos értelemben azonban számára is új kihívásokkal jár ez a könnyűzenei szerep, és a színészi munka sem mindennapos az életében. „Vecellin kettős személyiség: nagyon lovagias, védi a hölgyeket, miközben abban telik a legnagyobb öröme, hogy lekaszabolja a pogányokat” – mondta a szerepéről.

Ő is ott volt azon a bizonyos csíksomlyói előadáson, és nagyon mély nyomot hagyott benne az élmény. „Rockmuzsikába oltott magyarság- és szabadságérzetet jelent számomra ez a mű, nem sokat gondolkodtam rajta, hogy megpróbáljam-e, amikor adódott ez a beugrási lehetőség” – vallotta.

Jegyek, kedvezményes szálláslehetőség

Július elsejétől kaphatóak már jegyek az előadásokra, és örömmel hallják, hogy nagyon jól fogynak – mondta végezetül Dancs Zsolt. A 20-ai előadásra már minden jegy elkelt, de a többire még kaphatóak az eventim.ro honlapon és a sepsiszentgyörgyi városi szervezőirodában. A jegyárak apró változáson mentek át: 40, 60 és 80 lejes jegyek vannak, tehát összességében nem drágultak a tavalyiakhoz képest, csupán optimizálni szerették volna a szektorok közötti árszintkülönbséget. „A hasonló színvonalú, ilyen óriási költségekkel járó előadásokhoz viszonyítva jóval a piaci ár alatt kínáljuk a jegyeket, ami annak köszönhető, hogy Sepsiszentgyörgy önkormányzata maximálisan a produkció mellé állt” – mondta a producer.

A Visit Covasna projekttel karöltve elindítottak egy olyan kampányt is, mely a jegyvásárlással kedvezményes szálláslehetőséget kínál Sepsiszentgyörgyön és környékén, ezért abban reménykednek, hogy egész Erdélyből vagy akár Magyarországról is érkeznek majd nézők az augusztusi előadásokra.