És bár az energiaválság kimenetele ma áttekinthetetlen, szakértők és politikusok egyaránt borúlátó forgatókönyveket vázolnak: Bukarestből azt üzenik, hogy „az elmúlt 60 év legnehezebb tele elé néz Európa”, ám ezt az állítást a Nemzetközi Energiaügynökség is megerősíti, hangsúlyozva, hogy az elkövetkező hónapokban az európai országoknak komoly olaj- és gázellátási kihívásokkal kell szembenézniük.

Most viszont nyár van, pihenni, felfrissülni kellene. Hol? A hírek, miszerint helyi érdekeltségű turisztikai településsé nyilvánították Korondot, Zetelakát és Margittát, örvendetesek, ám e kormánydöntés a szóban forgó települések jövőjét, fejlesztési lehetőségeit érinti, több uniós forráshoz juthatnak majd, szálláshelyek létesítésére pályázhatnak vissza nem térítendő támogatást. Ez mind jó, miként az is, hogy e térségben is szeretnének olyan környezetet biztosítani, ahová székelyföldiek, erdélyiek is szívesen járnak kikapcsolódni – csak távoli. A háromszékiek különösen a kovásznai új fürdőkomplexum kialakításának szurkolhatnak, ám vélhetően évekbe telik, míg a Tündérvölgy szomszédságában lubickolni is lehet. Aki pedig most nem tud vagy nem akar távolabb utazni, ám fürödni szeretne, hát be kell érnie a sepsiszentgyörgyi stranddal vagy a hagyományos környékbeli tavakkal, a besenyőivel és a rétyivel. Lelkesedés, lokálpatriotizmus és elszántság egyaránt szükséges, hogy egy ilyen kiruccanás, pár napos nyaralás örömteli és élménydús is legyen. A Székelyföldön maradnak még a zöld szigetecskék, kis településeken vendégszerető panziókkal, nyugalommal és békességgel, esetleg környékbeli túrával, biciklizéssel – egyedi élmény például Kommandóról a Lakócára felgyalogolni –, de ez is kevesebbek számára vonzó, noha egyre többen választják az efféle, természetközeli kikapcsolódást.

Marad végül sokak kedvence, a tenger. Hol és mennyiért, ez már nagy kérdés, s nem csupán azért, mert végre könnyebb népszerű külföldi partokra is elutazni. A Fekete-tenger hazai partszakaszáról elgondolkodtató jelzések érkeznek, például Mamaián csak a személygépkocsi parkolásáért egy napra 100 lejt kérnek, pimaszul sokat, és az árak is 30–50 százalékkal magasabbak, mint más romániai üdülőtelepeken. El is kerülik a turisták, mert nem vonzó, csakhogy a megfizethetőbb, távolabbi  helyekre az olcsó repülés sem kockázatmentes. Mi legyen? Lubickolás egy székelyföldi dézsában, hideg sörrel egy csendesebb udvaron? Egy kompromisszumkereső családfő talán még e gondolattal is megbékélne, de mi legyen a gyerkőcökkel, akik egész évben arról álmodoztak, hogy rohangálnak majd a tengerparton, homokvárat építenek és kagylót gyűjtenek?... Nekik mégsem lehet azt mondani, hogy az elmúlt 60 év legnehezebb tele elé néz Európa, s e pillanattól kezdve legalább akkora feladvány egy elfogadható árú, jó és tartalmas nyaralást megtervezni, mint eredményesen megtippelni azt, hogy mire is számíthatunk majd fagyban és hóesésben.