Ha diák lennék és figyelgetném a világot, próbálgatnám megérteni, elfogadni vagy éppenséggel nem elfogadni, elmennék Tusványosra. Kíváncsi lennék az ott elhangzó gondolatokra, nézetekre, érvekre és ellenérvekre. Megpróbálnám értelmezni az elhangzó mondatokat. Az ugyanis ma már igen ritka, hogy néhány nap alatt politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és sport – a felsorolás korántsem teljes – témakörökben, egy helyen ennyi program közül lehessen válogatni, tetszés, ízlés szerint. Annak, aki próbál nyitott szemmel járni a világban – és ha diákjaink nem próbálnak, akkor kire számíthatnánk? –, bizony, egyedi helyszín Tusványos. Keresném a színfoltokat, a csendesebb beszélgetéseket, nem csak a közismert szereplőkre figyelnék, hanem a háttérben húzódókra is. Biztosan találnék tetsző és kevésbé tetsző gondolatokat, ezért is jó a szabadegyetem, mert lehetőséget ad mérlegelésre, töprengésre is. Hiszen egy diáknak nem csupán vizsgáznia kell a kötelező szaktantárgyakból, hanem mérlegelnie, töprengenie is. Szakmai és társadalmi, politikai és gazdasági kérdéseken egyaránt, mert nehéz elefántcsonttoronyban élni. Valójában számos kérdést, felvetést érdemes megfontolnia, végiggondolnia, elemeznie. Tusványos olyan, mint egy jó szellemi edzőtábor: nyitott, érdeklődő és gondolkodó fiatalok, ha akarják, pallérozhatják elméjüket, keresgélhetik reggeltől estig az érveket és az ellenérveket, helyzetjelentésekkel szembesülhetnek. S a nap végén ráadásképp meghallgathatnak egy jó koncertet és még egy jó hideg sört is felhajthatnak.

Ha diák lennék, elmennék Tusványosra. Keresném az őszinte tekinteteket, figyelném az előadókat, szavaikat, gesztusaikat. De nézném az embereket, nemcsak az elemzőket, hanem a lányokat, a zenészeket, rajongóikat is, és igen, még a politikusokat is. Lehet, olykor el-eltűnődnék: jó irányba tart ez a világ? Jobbá tehető valahogyan? Kiszámíthatóbbá, békésebbé, emberibbé? Mi lenne a mi dolgunk benne?... S ha hirtelenjében nem is találnék választ, nem csüggednék, nem adnám fel, hanem lazításként felpillantanék, a Tusványos fölött őrködő Sólyomkő szürkés sziklájára, aztán nézném az eget, a felhőket, a fenyőket.

Ha diák lennék, elmennék Tusványosra.