Sólyom László szerint a közös történelem és kultúra oldhatja a görcsöket Magyarország és Szlovákia között — a köztársasági elnök a határon túli magyarok ügye mellett arról is beszélt a Reakció internetes lapnak, hogy nem lát stratégiát a kormány válságkezelő lépései mögött.
Sólyom László Ivan Gasparovic szlovák államfővel folytatott hét végi érsekújvári megbeszélésével kapcsolatban azt mondta: ,,ahogy tőlem nem vesz el semmit, ha északi szomszédunknak Békés megye az ottani szlovákok miatt különösen kedves, én is elvárom, hogy a felvidéki magyarokkal való kapcsolattartást ne nevezzék irredentizmusnak". Eredménynek nevezte, hogy békességben tudtak tárgyalni, és ,,a nemzetiségi feszültségtől mindig ideges és értetlen Európának" megmutatták, hogy Magyarország képes felkészülten, kompromisszumra készen tárgyalni, és nem egy veszekedő, balkáni ország. ,,Azt szeretném ajánlani a szlovákoknak is, hogy közös történelmünkre, a közös kultúrára fektessük a hangsúlyt, ez oldhatja görcseiket" — mondta az államfő, aki ,,felszabadult kölcsönösséget" ajánlott a szlovákoknak.
Sólyom László arra a felvetésre, elfogadtatható-e a kettős kötődés anélkül, hogy az utódállamok valamiféle lopakodó revíziót látnának benne, úgy vélte: egyfolytában és hihetően oszlatni kell félelmeiket, biztosítani kell őket, hogy alapszerződéseinkkel összhangban elismerjük a határokat, s nem kívánunk állampolgárság és terület által meghatározott egyetlen politikai nemzetté válni. Az államfő szorgalmazta a magyarok állampolgári lojalitását, a többségi államnyelv minél tökéletesebb ismeretét, de szerinte eközben kemény harcot kell vívni a kulturális nemzet fogalmának elismertetéséért, és érvényesíteni kell minden nemzetközileg és a belső jogban garantált kisebbségi jogot. Szerinte ilyen lehet az autonómia is, de ezt a fogalmat felesleges használni ott, ahol felesleges ellenállást szül.
A köztársasági elnök véleménye szerint a 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazást nem kellett volna kiírni, mert rendkívül mély sebeket ejtett a szomszédos országokban élő magyar közösségeken. Az államfő úgy fogalmazott: ha lesz eredménye elnökségének, akkor talán az, hogy sok helyen sikerült enyhítenie ezt a traumát. Szerinte a népszavazás ötlete tipikus példája volt a végig nem gondolt érzelmi politizálásnak.
Az államfő beszélt a nemzeti csúcsról, amelyen arra hivatkozva nem vett részt, hogy ,,az állam nem így működik", és reagált arra is, hogy az általa létrehozott bölcsek tanácsának felállítását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanezzel a mondattal kommentálta.
Sólyom László úgy vélte: ,,Egy bonmot-t vissza lehet dobni, a tartalmát azonban nem". Mint mondta, illúzió volt azt gondolni, hogy Magyarország összes problémáját hetven-nyolcvan ember fejenként ötperces felszólalásokban meg tudja oldani. Szerinte a nemzeti csúcs egy olyan show volt, aminek az az üzenete, hogy mindannyian együtt vagyunk felelősek mindazért, ami történik az országban, holott a ,,nagy összeborulás" összezavarja a fejekben, hogy kinek mi a feladata, s főleg, hogy ki miért felel. Őszödre is a felelősség szétterítése volt a válasz: mindnyájan hazudunk — jegyezte meg. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben folyt a nemzeti csúcs, a kormány már tárgyalt a hitelfelvételről és természetesen kezelte a válságot, a nyilvánosság kizárásával. Az államfő szerint ezeket a tárgyalásokat ugyan nem a nyilvánosság előtt kellett volna lefolytatni, de nem kellett volna közben összehívni egy nagy tanácskozást azzal a felkiáltással, hogy ,,együtt megoldjuk a válságot". Hozzátette: a lépések mögött nem látja a stratégiát csak a taktikát. ,,Hiba azt gondolni, hogy ha éppen kint van a fejünk a vízből, akkor a helyzetet végletesen súlyossá tévő strukturális válság is megoldódott" — fogalmazott.
