A szakszervezetek általános sztrájkot kezdtek tegnap. A fővárosban több mint tízezren vonultak az utcákra a kormány gazdasági politikája ellen tiltakozva. A napok óta zajló zavargásokat az robbantotta ki, hogy a hét végén egy rendőr lelőtt egy tizenöt éves fiút, aki társaival együtt rátámadt egy rendőrautóra. A rendőr ügyvédje tegnap közölte, hogy a fiú halálát egy gellert kapott golyó, nem pedig közvetlen lövés okozta. A görög kormányfő tegnap megígérte: az országban öt napja tartó erőszakos események miatt a polgárok védelmet, a károkat szenvedett üzletek pedig gazdasági támogatást kapnak. Kosztasz Karamanlisz pénzsegélyezési, kölcsönfelvételi és adókönnyítési intézkedéseket jelentett be.

Szabadlábon a 2001. szeptember 11-i merényletek egyik gyanúsítottja

Szabadlábra helyeztek Malajziában egy gyanúsítottat, akit a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadásokkal összefüggésben vettek őrizetbe, és eljárás nélkül tartottak fogva hét évig. A férfi a Jemaah Islamiyah szélsőséges iszlamista szervezet tagja, s azért tartották fogva, mert úgy ítélték meg, hogy fenyegetést jelenthet Malajzia lakosságára nézve — mondta Szied Hamid Albar belügyminiszter. Most azért engedik szabadon, mert elég hosszú ideig volt fogságban ahhoz, hogy ismét beilleszkedhessen a társadalomba — tette hozzá.

Holtponton az atomprogram-tárgyalások

Holtpontra jutottak a tárgyalások az Észak-Korea nukleáris tevékenységeiről készített phenjani nyilatkozat ellenőrzése kérdésében — közölte Christopher Hill, az észak-koreai atomprogram felszámolásáról folytatott hatoldalú tárgyalások amerikai küldöttségvezetője. Elmondta, nem sikerült megegyezésre jutni az észak-koreai tárgyalódelegációval az ellenőrzés szabályrendszerének Kína által készített tervezetéről. Elemzők szerint csak az amerikai kormánynak sürgős a megegyezés, Phenjannak egyáltalán nem. A hivatalából rövidesen távozó George Bush amerikai elnöknek nagy szüksége lenne egy utolsó diplomáciai sikerre. Az észak-koreai kommunista vezetőség viszont nyilván nem kíván gesztust tenni a vele szemben mindvégig élesen ellenséges Bushnak. Ezt bizonyítja az is, hogy Phenjan szerint az Egyesült Államok végre elismerte Észak-Koreát atomhatalomnak — állította tegnap a kommunista ország állami médiája, hivatkozva egy amerikai katonai jelentésben szereplő kifejezésre, ez azonban Washington szerint belemagyarázás, az Egyesült Államok politikája nem változott ebben a vonatkozásban, noha az ázsiai ország 2006-ban nukleáris robbantási kísérletet hajtott végre.

Küzdelem az éghajlati változások ellen

Határozott küzdelmet ígért a világméretű éghajlati változások ellen Barack Obama megválasztott amerikai elnök, miután kikérte a Nobel-békedíjas Al Gore volt alelnök tanácsát e témakörben. Obama hangsúlyozta, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelem sürgős cselekvést kíván, s egyetértettek abban, hogy e téren nincs több halogatni való idő. Al Gore várhatóan nem csatlakozik a jövő januárban hivatalba lépő Obama kormányához, de a jelek szerint szívesen megosztotta nézeteit a megválasztott elnökkel.

A nagyhatalmak nem tétlenkedhetnek

A Nobel-békedíj idei kitüntetettje szerint az Egyesült Államok és más nagyhatalmak nem várhatják meg, hogy az izraeliek és a palesztinok elpusztítsák egymást. Martti Ahtisaari egykori finn elnök, ENSZ-diplomata, a világszervezet volt koszovói különmegbízottja tegnap vette át Nobel-békedíját az oslói városházán, ez alkalomból nyilatkozva azt is kifejtette: a közel-keleti helyzet megoldatlansága kedvezőtlen hatással lehet más térségekre is. A Görögországban elszabadult indulatok pedig arra figyelmeztetnek: Európa sem védett a konfliktusokkal szemben.