Theodor Stolojan, a Demokrata-Liberális Párt (D-LP) miniszterelnök-jelöltje kapott megbízást arra, hogy megalakítsa Románia következő kormányát. Traian Băsescu államfő a Cotroceni-palotában elhangzott nyilatkozatában bejelentette: olyan emberre kívánta ruházni a feladatot, aki képes a jelenlegi gazdasági világválságból eredő problémákat kezelni, és van elegendő tekintélye ahhoz, hogy biztosítsa az állami intézmények megfelelő működését.
Stolojan rövid megszólalásában jelezte: a következő tíz napban együtt kíván működni a D-LP-vel, akárcsak a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), vagyis azzal a két alakulattal, amely jelezte közreműködési szándékát a demokrata-liberálisokkal való kormányzásban. A cél olyan kormányprogram megvalósítása, mely alkalmas a gazdasági válság romániai hatásainak ellensúlyozására — mondta. Kifejezte reményét, hogy december 22-ig az új parlament megszavazza az új kormányt.
Băsescu azt is tisztázta: a miniszterelnöki megbízás négy évre szól. Az utóbbi napokban ugyanis a médiában folyamatosan hallani lehetett arról az esetleges változatról, hogy két évig a D-LP, majd újabb két esztendeig az SZDP adná a miniszterelnököt.
Theodor Stolojan 1943-ban született Târgoviştében. A bukaresti közgazdaság-tudományi akadémián végezte egyetemi tanulmányait 1966-ban, ezután a mezőgazdasági és a pénzügyminisztériumban töltött be különböző tisztségeket. A Ceauşescu-rendszer bukásakor pénzügyminiszter-helyettes volt, 1990 júniusától 1991 áprilisáig pénzügyminiszter. Ezután az országos privatizációs hatóság elnökeként dolgozott. Az 1991 szeptemberi bányászjárás után — amely Petre Roman kormányának bukásához vezetett — Stolojan a miniszterelnöki székbe kerül, akkor, amikor az ország rendkívül nehéz gazdasági helyzetben volt. Kormányzásának több mint egy éve alatt számos vitatott intézkedést hozott. Liberalizálta az árakat, viszont az árfolyamot nem, önkényesen megszabott áron felvásárolta a külföldi valutát, hogy feltőkésítse a bankokat. Viszonylag gyors eltávolítása a hatalom élvonalából nem okozott meglepetést. A Világbank szakértőjeként távozott a politikából, de 2000-ben visszatért a Nemzeti Liberális Párt (NLP) államfőjelöltjeként, ám a szavazatok csupán 11,78 százalékát szerezte meg, elmaradva Ion Iliescu és Corneliu Vadim Tudor mögött. 2002-ben a liberálisok pártelnöknek választották, a párt 2003-ban választási szövetségre lépett az akkor Traian Băsescu által irányított Demokrata Párttal (DP), ebből jött létre az Igazságosság és Igazság Szövetsége (DA). A 2004-es választások előtt a szövetség Stolojant nevezte meg miniszterelnök-jelöltjének, aki azonban nem sokkal a választások előtt — egészségi állapotára hivatkozva — bejelentette visszavonulását. Így Călin Popescu Tăriceanu lett a kormányfőjelölt, majd miniszterelnök, a kormány tagja lett az RMDSZ is, az államfő pedig Traian Băsescu. Stolojan Băsescu államfő gazdasági tanácsadója lett. Időközben a DA Szövetségen belül kiéleződtek az ellentétek a demokraták és liberálisok, valamint Băsescu és Tăriceanu között. E viszály eredményeként a demokraták kiváltak a koalícióból, ellenzékbe vonultak. A Băsescu táborához húzó, de még mindig liberális párti Stolojan és több társa ellentétbe került Tăriceanuval, majd 2006 őszén kizárták őket az NLP-ből. Pár hónappal később ez a csoport alakította meg a Liberális-Demokrata Pártot, amelynek elnöke Stolojan lett. Ez az alakulat egyesült a DP-vel, az új formáció neve Demokrata-Liberális Párt. Ennek elnöki tisztségét Emil Boc, elnökhelyettesi tisztségét pedig Theodor Stolojan tölti be.
