László Endre elmondta: várható volt, hogy a tavaly tapasztaltakhoz képest visszaesés következik a belföldi turizmusban. Tavaly úgymond kettészakadt az utazni vágyók köre, a szkeptikusabbak, óvatosabbak itthon maradtak, ők töltötték meg a belföldi szálláshelyeket, a bátrabbak pedig akkor is külföldi célpontokat kerestek fel, de nyilván nem olyan arányban, mint azelőtt. Idén ez a folyamat megváltozott, a bizonytalanok is a külföldi nyaralás, kikapcsolódás, utazás mellett döntöttek.

Amire viszont nem számítottak, hogy a szakágazatbeli vállalkozók, a hazai szállásadók nem készültek fel erre a jelenségre, nem volt például megfelelő népszerűsítési tevékenység, mellyel valamennyi külföldi turistát az országba csábítsanak. Noha számszerűsíteni még nem lehet, de már most egyértelmű, hogy nem lesz olyan Kánaán, mint a tavaly. A múlt évben nyáron nyugodtan hátra lehetett dőlni, kijelenteni, hogy sem a hegyvidéken, sem a tengerparton nincs szabad szálláshely, most ennek az ellenkezőjét tapasztalják. Még előfordulhat, hogy lesz néhány csúcshét, de az messze nem kielégítő – véli a szakember. László Endre szerint jobban oda kellett volna figyelni az idei szezon előkészítésére, nem karba tett kezekkel várni.

Vannak kivételek is, pozitív példák, így Kovászna megyében a Grand Hotel Bálványos, ahol folyamatos a marketing, a piackutatás, az értékesítés. A járványhelyzet alatt is sokkal jobban teljesítettek, mint azelőtt, és jelenleg sem jellemző a visszaesés, mint más vállalkozásoknál.

Kérdésünkre, hogy Háromszék mennyire számít turisztikai célpontnak, László Endre úgy vélte, noha egyértelmű a visszaesés 2021-hez képest, de az nem mondható, hogy elkerülték volna a megyét a turisták. Meglátása szerint, a már említett bálványosi szálloda mellett a kastélyszállók működtetői számára sem rossz a szezon, lévén, hogy többen közülük sokrétű szolgáltatást kínálnak.

A szakember szerint egyelőre még megsaccolni sem lehet számszerűen, hogy mekkora volt a tavalyi évhez képest a visszaesés, a statisztikák most készülnek, de még ezek birtokában is inkább csak a trendet, az alakulást lehet megítélni, nagyon pontos adatokat így sem kapnak. Ennek kettős oka van, nem mindenki veszi túl szigorúan a statisztikai jelentés készítését, illetve a kis szálláshelyeknek (kevesebb mint öt szobásak) nincs jelentési kötelezettségük.

Az idei elemzés augusztus 25-re várható, és abból az is látszik majd, hogy a megye gazdaságának hány százalékát jelenti a turizmus. Három százalékról beszélhetünk, ezért az csak politikai nyilatkozat, hogy kitörési pont vagy húzóágazat lenne.

Külföld a felkapott

Az nyugodtan kijelenthető, hogy a háromszékiek is idén a külföldi nyaralást választották, a célpontok a már hagyományosnak számító országok: Magyarországon kívül Törökország, Görögország, Montenegró. Az eddig népszerű Horvátország most kevésbé vonzó, mivel bár nagyon jó minőséget kínál, de borzasztóan drága lett. Észak-Afrikában Egyiptom idén is felkapott (igaz, kevésbé, mint tavaly), de például Tunézia kapcsán még mindig szkeptikusak az emberek, az ország még nem nyerte vissza a korábbi biztonságos úti cél megítélést. A Közel-Keleten feljövőben van viszont Jordánia.

László Endre ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ez az ágazat nagyon törékeny, mivel például Montenegró esetében a szomszédban előállt határkonfliktus az elkövetkezőkben elriaszthatja az embereket. De egy olyan eset is, mint az egyiptomi cápatámadás, szintén komoly visszaesést okozhat, mivel a közvélemény felkapja, miközben statisztikailag nagyon kevés ilyen eset fordul elő.

Ami a telítettséget illeti, Magyarország átlagon felül áll, a többi célországnál változó. Törökországban elfogadható a helyzet, általában könnyen lehet szálláshelyhez jutni, Görögországot viszont nehéz megítélni, mert sokan magánúton mennek, ezt a turisztikai irodáknak, szervezeteknek nincs lehetőségük követni. Azt megfigyelték, hogy még mindig sokan a kevésbé zsúfolt, csendes helyeket keresik, és erre a kisebb görög szigetek például tökéletesen megfelelnek. Sokan a már bejáratott helyekre térnek vissza.