Az Agerpres szerint az új jogszabály többek közt arról is rendelkezik, hogy a munkáltató egy naptári évben öt munkanap gondozási szabadságot köteles kiadni alkalmazottjának, hogy az súlyos beteg hozzátartozóját, a vele közös háztartásban élő személyt gondozhassa. Ezeket a szabadnapokat a dolgozó írásbeli kérése nyomán ítélik meg. A gondozási szabadság időtartama meghosszabbítható – például kollektív munkaszerződéssel –, ennek ideje nem számít be a pihenőszabadságba, beleszámolják viszont a szakmai és szolgálati viszony idejébe.

Előre nem látott sürgős helyzet, baleset, betegség esetén az alkalmazott legtöbb tíz napot hiányozhat a munkahelyéről, azonban ezt a hiányzást a foglalkoztatóval való megállapodás alapján később pótolnia kell. A jogszabály ugyanakkor szavatolja az apasági szabadsághoz való jogot is, a munkáltatónak ezt kötelező biztosítania az érintett dolgozó számára. A fent említett helyzetek idején az alkalmazott nem bocsátható el munkahelyéről.

Az új jogszabály rögzíti továbbá, hogy nem bocsátható el a munkavállaló amiatt, hogy él bizonyos jogaival: így a munkahelyről való tájékoztatáshoz való joggal, a különböző helyeken való munkavégzés lehetőségével, a beosztással, a munkaköri leírással, a munkavégzés és pihenőszabadság időtartamával, az alapbérrel, munkafeltételekkel, próbaidővel, a szakképzéshez való hozzáféréssel, a kollektív elbocsátás esetén nyújtott védelemmel kapcsolatos jogokkal. A törvény ugyanakkor rögzíti azt is, hogy a dolgozó kérésére a munkaadó egyéni munkaprogramot szabhat meg, a belső szabályzatot pedig az első munkanapon kötelező ismertetni a beosztottakkal.

A jogszabály a közigazgatási törvénykönyvben is újí­tásokat hozott, egyik módosítás értelmében a köztisztviselők havonta legtöbb öt napot dolgozhatnak távmunkában, amennyiben 11 évesnél kisebb gyerekük van, ha valamely hozzátartozójukat gondozzák, esetleg egészségi állapotuk nem teszi lehetővé, hogy bemenjenek munkahelyükre, vagy olyan feladatot látnak el, amelyet távmunkában is lehet végezni.
 

Fontos a belső rendszabály

Ördög Lajos, a területi munkafelügyelőség vezetője mindenekelőtt leszögezte: a jogszabálynak meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben is, s 30 nappal ezt követően lép érvénybe. Álláspontja szerint a munkáltatókat a sürgős helyzet esetén igényelhető tíznapos hiányzás érinti a legsúlyosabban. Felidézte, a régi munkatörvénykönyv szerint aki három napot hiányzott, annak felbonthatták a munkaszerződését, az új változatban ez már nincs benne, ám ezeket a dolgokat általában a belső rendszabályzatban is rögzítették. „Ha most valaki nem megy munkába, tíz napot kell várni, ezért a belső rendszabályba nyilván bele kell foglalni, hogy az ilyen, előre nem látott helyzetekről az alkalmazott köteles a munkaadót tájékoztatni” – fejtette ki.

A főfelügyelő megemlítette azt is, hogy korábban érvényben volt egy sürgősségi kormányrendelet, mely a munkatörvénykönyvet módosította, s amely azt írta elő, hogy a kisvállalkozásoknak nem kötelező a belső szabályzat. Ezt azonban nemrég eltörölték, a belső rendszabályzat tehát ismét szükséges mindenki számára – hívta fel a figyelmet. Rámutatott, a módosítások sok feladatot rónak a cégekre és közintézményekre, hiszen mindezekről tájékoztatniuk kell az alkalmazottakat, egyes változások kapcsán pedig saját belső dokumentumaikat is módosítani kell, mindez nagy munkát jelent majd. Úgy látja, azokon a munkahelyeken, ahol az alkalmazottak rendelkeznek e-mail-címmel, és a belső rendszabályt továbbítani lehet számukra, könnyebb lesz a tájékoztatás, ám sok helyen, főként ott, ahol a legnagyobb a mozgás, például az építkezésben, megesik, hogy az elektronikus postafiók hiányában papíron kell a többoldalas tájékoztatókat, értesítéseket átadni, ismertetni a dolgozókkal. „Természetesen az alkalmazottakat szolgálja, hogy kapjanak tájékoztatást a munkaszerződés feltételeiről, a nyugdíj-hozzájárulás feltételeiről és más fontos tudnivalókról, ám ezek olyan információk, melyeket eddig is kötelező volt tudomásukra hozni” – tette hozzá.