Az évek valláshoz kötődő számozása eltérő: a katolikus naptár szerint lassan 2009-et, a zsidó szerint 5769-et írunk, pár történész szerint néhány évet ki is vonhatnánk ott a középkorban... Szerintem bármennyire is biztosak vagyunk a dologban, itt is lehet valami turpisság. Sőt, ott az a nagyon kicsi hibalehetőség, azaz annak az esélye, hogy elszámolták a Számot. Ez a Szám a mi esetünkben nem más, mint a 2009. A történészek szerint XII. Ince pápa határozta meg Szent Szilveszter halálának napját december 31-ben. Így nyugodtan hátradőlhetünk, hiszen ebből az egész értetlenségből és kérdéssorozatból egy, ami tiszta, éspedig az, hogy mi szerint számoljuk az év első napját, hol ér véget a régi, és hol kezdődik az új esztendő, azaz, hogy miért a decemberből januárba lépéskor ünnepeljük az új évet. Na de akkor végül is mit ünnepelünk? — teszem fel a kérdést magamnak, és próbálom megmagyarázni a megmagyarázhatatlant rágós, sütött cikkemmel a mélyen tisztelt olvasónak.

Az emo szerint megünnepeljük, hogy egyenes, aszfaltozott úton haladunk a semmibe. Egy vécépapírral körbetekert, felháborodottan tiltakozó környezetvédő aktivista szerint megünnepeljük, hogy lehúztunk a vécén — budipapír formájában — legalább annyi fát, mint tavaly. Szerintem meg egyszerű a képlet: megünnepeljük, hogy a Föld öregebb, és mindenki idősebb lett egy teljes évvel. Meghalt X ember, ebből Y Szentgyörgyön, de világra jött X ember, ebből Y Szentgyörgyön — körülbelül pont annyi, mint a tavaly.

Szentgyörgyön azért mindannyian tudjuk, hogy, mint mindig, most sem csak ennyiből állt az év. Mint büszke lakosa e kis városnak, örömmel jelentem ki, hogy most is zenei, kulturális és mindenféle programokkal teli évet zárhatunk emlékezetünkbe. A Kovakő is tevékenykedett, 2008-ra visszanézve ez írható le az elmúlt évről (kicsit karcoló, tintás tollal): ,,A Kovakő diákmelléklet 4. elnökcseréjén ment át, így új, tehetséges szerkesztőséggel folytatja az újsággal járó munkát… A diákmelléklet édesanyja, a Kovászna Megyei Középiskolások Szövetségének éves beszámolójában az elnökségi csere mellett a következő programok szerepelnek: […] […]."

A tévécsatornáknak az év eseményeire való visszatekintése hírek formájában így hangzana (kedves, meleg női hang): ,,A 2008-as év a változások éve volt, például az új memóriakártya már háromszor akkora kapacitású lett, mint 2007-ben... megjelentek az üzletekben az új, aranyos babák, amelyeket már kakiltatni is lehet… Pekingben olimpia volt, ezért meghalt 80 ember Tibetben… és az év szenzációja: egy afroamerikait választottak vezetőjükké az Olimposz Istenei, leváltva a már így is kiöregedett Zeuszt. De mindjárt előttünk az új év…"

Egy másfajta látásmód a témáról (kamasz, mutáló fiúhang): ,,Újév környékén 2—3 milliárd üzenettel, mms-sel tudjuk le szeretteinket az ünnepek alkalmából, persze, az ebből befolyó összeget a meghitt hangulat hevében a nagy mobiltelefonos szolgáltatók egyértelműen az utolsó centig mind odaadják a szegényeknek… de ilyenkor nem csak a mobilszolgáltatók ilyen önzetlenek. A kétliteres Cola az ünnepek alkalmából fél literrel több lesz, önzetlenül hirdetve a szeretetet. Szilveszterrel kapcsolatban előjönnek a babonák. Példaként, aki még nem halott volna efféle babonáról: a boldogságot többféle rétessel lehet megnyújtani, minél jobban megtömöd a rétesed töltelékkel, annál boldogabb lesz az új éved! Ennek a hiedelemnek a súlyát, azt hiszem, már nem is kell megmagyaráznom, inkább hagyok öt percet mindenkinek ezt megemészteni. Az új év köszöntése végett ellövünk ötmilliárd petárdát, tűzijátékot, ezzel jelezve, hogy igenis képesek vagyunk egy dologban gondolkodni, és tudunk egy hitet vallani, leküzdve az előítélet és rasszizmus fogalmát, utcákra vonulva, és ismeretlenekkel lövöldözve. Emellett ilyenkor az emberek átélik a bartóki együtt éneklés mély fogalmát, ordítozva teljesen részegen".

Miután előadtam az emo, környezetvédő, egy szentgyörgyi fiatal, a tévé, és a saját véleményemet, egyetérthetünk abban, hogy ez az egész egy kis ugrás a nagy világnak. Bár nem tudom, csámcsogásommal megmagyaráztam-e, hogy mi ez az egész, kielégítve azon olvasók igényét, akik tőlem várták a választ. Azt hiszem, adtam egy kis okot arra, hogy mindenki rágódjék a témán.

Boldog új évet!

Ferencz Áron