Egy határozott, átgondolt, a hivalkodást és gyors szépségkreálást mellőző piktúra, valamint egy könnyed, de alapjaiból átgondolt, tömör gondolatiságot jelző plasztika találkozása – így jellemezte Sántha Imre Géza művészettörténész Vajna László K. festő- és Nemes András Csaba szobrászművész Emberközelben című közös kiállítását, melyet csütörtök délután nyitottak meg Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábas Ház pincegalériájában.
Amint a kiállítást megnyitó Sántha Imre Gézától megtudhattuk, a két művész a bálványosi Art Camp művésztáborban ismerkedett meg, és közös alkotói elképzeléseik, művészetfelfogásuk miatt döntöttek úgy, hogy együtt is kiállítanak. A jobbára elvont, expresszív festmények és a nyújtott emberalakú szobrok nagyszerűen illenek egymáshoz esztétikai és a mondanivaló, gondolatiság szempontjából egyaránt.
Vajna László K. kézdivásárhelyi festő a jászvásári képzőművészeti főiskolán diplomázott 2001-ben és – munkái tanúsága szerint is – rendkívül tudatos, elkötelezett alkotó. A művészettörténész szerint monumentális hatóelemekből táplálkozó művein egyaránt jelen van a mitikus múlt, spiritualitás, de a jelenünket meghatározó konkrétumok szövedéke is. A megjelenített motívumok – angyal, mitikus figurák, elsuhanó alakzatok – az emberi sors meghatározó környezeti ingereit, élményeit próbálják formákba-színekbe önteni, és valamilyen fenséges, megmagyarázhatatlan titok övezi őket. „A részben absztraktizált, elvont, sokszor spontánnak tűnő festésmódot választja a lelkében megszülető álomképek megragadásához. Ezzel együtt biztosnak vélhető, hogy Vajna László nem a véletlenre bízza az ecset, festőkés vagy a festékfelületbe karcoló eszköz irányát, a kép szerkezeti alkotóelemeit, hanem céltudatos határozottsággal alkotja meg kompozícióit” – fogalmazott Sántha Imre Géza, hozzátéve, hogy a színek kifejező ereje is figyelemre méltó, ez teszi életközelivé a kompozíciókat.
Nemes András Csaba kolozsvári szobrász, grafikus. Szülővárosában szerzett rajztanári, művészettörténészi oklevelet, majd ugyanott a Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem szobrász szakát is elvégezte. Többfajta technikával próbálkozott, kerámia, terrakotta, márvány, majd bronzszobrokat is készített, öntödében is dolgozott. A jelen kiállításon látható kisplasztikái fémszerkezetre műgyantával felvitt emberi alakok, melyeknek megnyúlt végtagjai a bennünk lakozó vágyakat jelenítik meg. Amint a művészettörténész is hangsúlyozta, a művész plasztikái – akárcsak emlékplakettjei és portrészobrai – rendkívül érzékletesen megkomponált alakok, melyek testbeszéddel válaszolnak a rájuk kellő nyitottsággal tekintő szemlélőre. Nemes András Csaba több művészeti kísérletet végzett a szobrászat és a fotó-videó technikai társítására is, ezáltal „különleges látványkölteményeket, enigmatikus árnyjátékokat” hozva létre – mondotta Sántha Imre Géza, aki végezetül minden művészetkedvelőt meditációra invitált, hangsúlyozva, hogy aki betér a Lábas Ház pincegalériájába, rengeteg élménnyel és impulzussal gyarapodhat. A kiállítás április 30-ig látogatható.
