Hétfőn Kézdivásárhelyen, tegnap Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében mutatták be, ma pedig Baróton a művelődési ház Bodosi Dániel-termében mutatják be A svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért című, a Bethlen Gábor Alap támogatásával, az Erdélyi Szövetség és a Kráter Könyvkiadó közös kiadásában megjelentetett könyvet. A kötet eredetileg 2017-ben francia nyelven jelent meg Au service du dialogue interjurassien címmel, és Tolnay István, a Partiumi Keresztény Egyetem nyugalmazott tanára fordította le magyar nyelvre.
A Jura-hegység vidékén élő francia nyelvű népesség egy része az 1815-ös bécsi kongresszus határozata alapján Svájchoz, a német nyelvű Bern kanton közigazgatási kötelékébe került. Az 1960-as, 70-es évek erőszakos összetűzéseit fokozatosan felváltotta a szemben álló felek közti párbeszéd, majd a Juraközi Egyeztető Gyűlés keretében megvalósuló tárgyalások, mígnem létrejöhetett a francia nyelvű lakosság számára a Jura kanton, az autonóm státusszal rendelkező Berni Jura, Biel-Bienne város kétnyelvű közigazgatási körzete, és az egyes települések egy utólagos népszavazáson dönthettek a hovatartozásukról – olvasható a könyv fülszövegében.
A háromszéki könyvbemutatók első helyszíne a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítóterme volt, ahol Bácsfainé dr. Hévizi Józsa történész, nemzetiségkutató, pedagógus, a budapesti Erdélyi Szövetség elnöke, a kötet lektora és szerkesztője, valamint B. Szabó Péter társszerző, az Erdélyi Szövetség alelnöke, a fordítás kezdeményezője, a svájci föderáció leírója vetített képes előadás keretében ismertette a könyv tartalmát, mely a német ajkú Bern kantonban élő, magát Jura népének nevező, francia anyanyelvű lakosság önkormányzásának megteremtéséig vezető, több évtizedig tartó utat mutatja be. Arra is jó példa lehet, hogyan is lehet a kisebbségek számára békés úton elérni az önrendelkezést. Ugyanakkor arra is keresték a választ, hogy Székelyföld miként hasznosíthatná azokat a jogi eszközöket, tapasztalatokat, amelyekkel a svájci Jura tartomány kivívta önrendelkezését. A rendezvény moderátora Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács ügyvivője volt, illetve lesz ma Baróton is.
A vendégeket és érdeklődőket házigazdaként dr. Dimény Attila, a múzeum vezetője köszöntötte, majd átadta a szót Gazda Zoltánnak, aki szerint „recept nincs az autonómia elérésében, de talán mégis lehet egy kicsi sót nyalni innen-onnan”. Ezt követően bemutatta a két vendég – a Budapesten élő Bácsfainé dr. Hézvízi Józsa és a felvidéki Naszvad községből származó, 1969 óta Svájcban élő és alkotó B. Szabó Péter – rendkívüli és hihetetlenül gazdag szakmai életútját.
Bácsfainé dr. Hévízi Józsa elmondta: az Erdélyi Szövetség kezdettől fogva arra törekszik, hogy elősegítse az utódállamokban élő magyarság önrendelkezési és önigazgatási törekvéseit, az autonómiakérdés megismertetését. A kötet szerkesztője több európai autonómiamodellen keresztül is szemléltette, mik is az autonómia előnyei. Elmondása szerint Európában legalább tizenhat olyan országot tud, ahol valamilyen formában megvalósult a területi autonómia. A dél-tiroli példával élve elmondta, a hosszas küzdelem eredményeképpen itt is vannak saját ügyek és közös ügyek. Bizonyos miniszteri tárcákat teljes egészében leadtak az adott kisebbségnek, a helyben beszedett adókat is ők használják fel, amit esetleg a központi alapból kiegészítenek. A központi kormány az alkotmányozást megtartja magának, s ezenkívül a honvédelem, nemzetbiztonság, energia, vasút és gyógyszerellátás szintén a központi kormány fennhatósága alatt marad, de a többi miniszteri tárcát leosztják, és az autonóm területnek saját parlamentje és kormánya van.
A több mint húsz éven át tartó tárgyalásos technika tehát eredményhez vezetett, bár kezdetben Bern nem akarta a Jura-hegységben élő franciáknak megadni az autonómiát. Szeparatistáknak tekintették őket, végül azonban mégis megszületett a megállapodás. A Jura-vidéken is bebizonyosodott, hogy az autonómiának nem kell szeparatizmushoz vezetnie, ugyanakkor megoldja az etnikai konfliktusokat, a gazdaságilag megerősödő kisebbségi népcsoportok pedig az egész ország számára gyarapodást jelenthetnek – fogalmazott Bácsfainé dr. Hévízi Józsa.
B. Szabó Péter elmondta: Jura népének szerencséje volt, hiszen Bern föderalista szövetségi állam kantonja lett, ahol Európában elsőként állandósult a demokrácia. Ilyen szerencsében nem volt részük például a katalánoknak Spanyolországban, de a Kárpát-medencében élő magyaroknak sem Trianon után. A szerkesztő feltette a kérdést: milyen tanulságot vonhatunk le a közelmúlt svájci példájából? Rámutatott, az autonómia esélye függ a többség és a kisebbség politikai kultúrájának érettségétől, együttműködési hajlandóságától, kompromisszumkészségétől, a demokratikus hatalomgyakorlás hagyományaitól. Amint azt az előadása során elmondta, szabadság nélkül nincs önrendelkezés, önrendelkezés nélkül nincs bizalom, bizalom nélkül pedig nincs együttműködés.
A könyvbemutató végén a kötet szerkesztői válaszoltak Gazda Zoltán és Bakk Miklós politológus kérdéseire, majd dedikálták a kötetet.
.jpg)
