Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint Magyarországnak nincs szándékában kilépni az Európai Unióból, de nem is híve egy politikai szuperstruktúrának. Helyette a nemzetek Európai Uniójában gondolkodnak, és úgy vélik, hogy a szuverén nemzetek erős demokráciákat eredményeznek. Nagy eredménynek tartja azt is, hogy kisebbségek ügyében Magyarország és Románia nemzetközi téren összezárt.
A politikus Kézdivásárhelyen tartott sajtóbeszélgetésén kérdésekre válaszolva külpolitikai és nemzetiségi témákat is érintett. Kérdésünkre, hogy miként látja az Európai Unió jövőjét és Magyarország szerepét benne, elmondta: az unió sokféle értékkel és erénnyel bír, sokfajta elképzelés van, hogy miként lehetne előremenni. „Van egyfajta tendencia az egységesítésre és a homogenizálásra, amit divatosan fősodratnak neveznek. Ami fontos, tudjuk, hogy mi a saját Európa-víziónk, mi az, ahol szűkíteni vagy bővíteni akarjuk a közösségi hatásköröket, milyen szövetségesekkel akarunk együttműködni. Látunk mozgásteret magunk előtt, nem azért fecséreljük energiánkat Európa-politikára, mert ki szeretnénk lépni az unióból, ez nem szándékunk. Nem mondom, hogy nincsenek olyan politikai erők Magyarországon, amelyek ezt szeretnék elérni, de kevés az olyan európai ország, ahol ez nem így van. Mi EU-párti kormányzat vagyunk, amely a nemzetek Európájában gondolkodik, nem egy szuperállamban. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti identitást és szuverenitást nemhogy meg szeretnénk őrizni, hanem centrálisnak látjuk. Szerintünk azért kell együttműködni, hogy szolgáljuk a nemzeti közösséget. Nem olyan értékért dolgozunk, ami meghaladja a nemzeteket. Azt gondoljuk, hogy ez tükröződik az EU jogi struktúrájában, vannak közösségi és tagállami hatáskörök. Tiszteletben kell tartani ezeket, illetve a hatáskör-átruházásnak a mechanizmusait is. Sajnos, az utóbbi években lopakodó hatáskörelvonásról beszélhetünk, ezzel szemben léptünk mi fel” – magyarázta.
Németh Zsolt szerint az öreg kontinens izgalmas időszak elé néz, választások lesznek, van egy gazdasági vészhelyzet is, ami Európa versenyképességét veszélyezteti. „Talán a magyar uniós elnökség egy jó időszak lesz – 2024 második félévében – annak érdekében, hogy hangot tudjunk adni ezeknek a szempontoknak és be tudjunk dobni olyan témákat, mint a demográfia és a családpolitika, amit már jeleztünk, hogy képviselni fogunk. Emellett a balkáni bővítést is fontosnak tartjuk” – tette hozzá.
Egy kulturális nemzet vagyunk
Az RMDSZ kormányból való kilépésével kapcsolatosan Németh Zsolt azt mondta: ez a tömörülés döntése, és ők tiszteletben tartják. „Választások előtt vagyunk, és örülnénk annak, ha az RMDSZ eredményesen tudna szerepelni, fontosnak tartom, hogy minél szélesebb egységet tudjon fenntartani. Nyilván több politikai irányzat van Erdélyben, és össze kell a közösséget kovácsolni, ezt a magunk részéről próbáltuk elősegíteni az elmúlt években. Emellett Románia és Magyarország együttműködése a jövőre nézve kulcsfontosságú, Romániát szeretnénk közelíteni a közép-európai együttműködéshez, nem rejtjük véka alá, örülnénk, ha ehhez csatlakozna” – fejtette ki.
A politikus szerint a nemzetállamok szuverenitása nem fordítható az erdélyi magyarság ellen. „A kisebbségi kérdés európai uniós jogkör, annak kellene lennie. Vannak emberi jogok, amik egyetemesek. Az EU csatlakozott a legfontosabb nemzetközi mechanizmusokhoz, de például az Európai Tanács mechanizmusaihoz nem, így az emberjogi egyezményhez is csatlakoznia kellene. Az Európai Tanácsnak vannak erős védelmi konvenciói, mint a nyelvi charta vagy a kisebbségvédelmi keretegyezmény. Az EU-nak fel kell építenie egy kisebbségvédelmi rendszert, ugyanakkor az erős nemzetek jelenthetik egy erős demokrácia pilléreit. Mi az európai demokráciát nem úgy képzeljük el, hogy lesz egy nagy uniós medence, hanem úgy, hogy nemzetekre épül. Ha van egy sikeres és erős romániai demokrácia, akkor megteremtődik egy erős kisebbségvédelem is” – vélekedett.
„A határokon átívelő nemzeti integráció azt is jelenti, hogy állampolgárként a romániai magyarok a román demokráciát erősítik, a magyar nemzethez való tartozás révén – mert mi egy kulturális nemzet vagyunk – erősíti a határokon átívelő nemzeti összetartozást” – mondotta, kiegészítve azzal, hogy a magyar státusztörvényből inspirálódott a velencei bizottság, amely szerint a kisebbségek védelme az országok kötelessége is.
Közösen fellépni
Kérdésünkre, miszerint az erdélyi magyarságra nézve vészjelzést jelent-e az, hogy az ukrajnai, észak-bukovinai román kisebbség látszólag nem élvez akkora támogatást Romániától, mint a kárpátaljai magyarság az anyaországtól, Németh Zsolt elmondta: együttműködik Titus Corlăţeannal az ukrajnai kisebbségek ügyében. „Közösen léptünk fel az ukrajnai magyar és román kisebbségek ügyében, és a velencei bizottság ezért vizsgálatot indított, aminek eredményeképpen egy nagyon korrekt ajánlást fogalmaztak meg Ukrajna felé. Biztos vagyok benne, hogy ez be fog kerülni a magyar–román diplomáciatörténet könyvébe, hiszen a két ország kisebbségek ügyében nemzetközi fronton összefogott és harcolt. Ez egy nagyon komoly eredmény. Ahogy magabiztosabbá válik emberi jogi értelemben a romániai hatalom, akkor tudja, hogy mit jelentenek a hazai kisebbségek és mit jelent egy demokratikus eljárásrend. Így talán javulhat az érdekérvényesítő képessége is a külhoni nemzetiségekkel kapcsolatban. Az ukrajnai román közösség kétszer akkora, mint a kárpátaljai magyarság, és ez egy nyomós ok, hogy Románia ezt komolyan vegye és közösen lépjünk fel” – summázott Németh Zsolt.
